LEHETŐSÉG ÉS FELELŐSSÉG

Nyírbátor gazdasága

A megyében nincs még egy olyan város, amelynek a gazdasága – lakosságarányosan – olyan mértékben nőtt volna, mint a most 740 éves Nyírbátoré. A város ipari kapacitása, Nyíregyháza után, a második legnagyobb a megyében. A 2002-ben – 2003-ban kezdődő ipari beruházási kedv, szinte töretlenül folytatódik napjainkban is, s következményeként, több, mint ötezren dolgoznak az ipari parkban. A jól prosperáló nemzetközi vállalatok adóbefizetései pedig tágra nyitják az önkormányzat anyagi lehetőségeit is. Máté Antal polgármesterrel Nagy Miklós beszélgetett.

Mit jelent a város számára, hogy ilyen erős gazdaság épült ki Nyírbátorban?

Talán bevallhatjuk, hogy amikor ez a gazdasági folyamat elindult, azaz a teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban megjelentek az első vállalatok, akkor mi magunk sem gondoltuk, hogy ilyen óriási lesz a fejlődés. Ide olyan erős, nemzetközi cégek jöttek, amelyek óriási piacra termelnek, folyamatosan bővítenek és egyre több munkavállalóra van szükségük. A városban ma hét multinacionális cégről beszélünk, de ne felejtsük el, hogy valójában kilenc nagyfoglalkoztató van. A cégek növekedése a város adóbevételeinek emelkedését is jelenti. Az elmúlt öt évben, évente többszáz millió forinttal nőttek az adóbevételeink, és nagy számban keletkeztek további munkahelyek. Ez minden várakozásunkat felülmúlja, miközben persze mi sem ülünk ölbe tett kézzel.

Miért pont Nyírbátor lett ennyire vonzó a multinacionális vállalatok számára?

Amikor ez szóba kerül, akkor a politikai ellenfelek részéről általában elhangzik, hogy ez a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető. Bizonyára van ebben is némi igazság. Ám akkor tegyük fel a kérdést, hogy ha ez igaz, akkor más településekre miért nem igaz. Miért nem Mátészalka, Kisvárda, vagy éppen Nagykálló? Még, ha a lakosságszámot nézzük, akkor Nyíregyházán sem volt ekkora mértékű a növekedés.

Csak egy zárójeles megjegyzés, azaz Kisvárdára nyilván sokkal több kormányzati pénz jutott, amiből persze alig keletkeztek új munkahelyek.

Tegyük hozzá, hogy éppen az említett Kisvárdáról is több busszal hozzák Nyírbátorba a dolgozókat a mi ipari parkunkba.

Amikor a miértekre keressük a választ, akkor beszélnünk kell például a befektetőkkel való együttműködésről. Állítom, hogy az országban is egyedülálló módon működünk együtt egy-egy beruházás kapcsán.

Mi a helyi recept?

Mondok egy példát. Mi sok esetben olyan vállalatokkal is tárgyalunk, akiről tudjuk, hogy nem nálunk fog fejleszteni. Ugyanakkor mégis eleget teszünk az adott minisztérium kérésének, hogy fogadjuk ezeket a befektetőket, már csak azért, hogy pozitív kép alakuljon ki bennük a magyar önkormányzatok felkészültségéről és hozzáállásáról.

Szerénytelenség nélkül állítom, hogy nálunk az ilyen befektetéssel, beruházással kapcsolatos önkormányzati munka profi szinten folyik. Pontosan tudjuk, hogy mire van szüksége egy cégnek egy beruházás kapcsán. Tudjuk milyen a közműigény, naprakész a rendezési terv, ismerjük a határidőket, gyorsan megszületnek az engedélyek. A cégek szakemberei hamar felismerik, hogy a másik oldalon szintén szakemberek tárgyalnak-e, vagy amatőrök, netán dilettánsok.

Ez lenne az a város (ipar) fejlesztési csoport, amely több, mint 10 éve foglalkozik ezekkel a kérdésekkel? Jut eszembe, Ön pontosan ennek a csoportnak az élén dolgozott és szerezte meg a szakmai tekintélyét.

Tulajdonképpen az számomra, de bízom benne, hogy Nyírbátor számára is szerencsés helyzet, hogy több, mint 10 évig ez volt a munkám. Ma ez óriási előny például a vállalatok vezetőivel való elsőkörös tárgyalásoknál, hogy úgy kaphatnak szakmailag megalapozott válaszokat, akár tőlem is, hogy közben nem kell tartaniuk attól, hogy a szándékok idő előtt kiszivárognak. Tudom, hogy nagyon ritka az a helyzet, amikor egy város vezetője ilyen szakmai kérdésekben is alapvető ismeretekkel bír. Az én helyzeti előnyöm így válik a város javára.

Talán pontosan ennek köszönhetően is lehetett zökkenőmentes a váltás a polgármesteri székben, mert a főbb gazdasági ügyek szakmai előkészítése már korábban az Ön feladata volt.

Természetes, hogy ennek is köszönhető, hiszen nem azzal telt az idő, hogy előbb még meg kell szerezni az alapvető ismereteket. Ráadásul, miközben tárgyalunk új cégekkel is, a legtöbb fejlesztés a már itt lévő vállalatok bővítéséből adódott. Ha egyáltalán receptről kell beszélni, akkor az biztosan a része, hogy mi itt teljesen másképpen kommunikálunk a cégekkel, mint ahogy ezt máshol tapasztalják.

Mit jelent ez?

Egyrészt abszolút bizalmi alapon működő, folyamatos párbeszédet folytatunk, akár a problémák kezeléséről, akár a fejlesztésekről legyen szó. Ezért tudunk már jó előre készülni a beruházásaikra. Ezért van az, hogy előkészített területeket vesznek, amelyekre már kiterjesztettük a szabályozási tervünket. Pontosan tudjuk, hogy mikor milyen engedélyekre van, lesz szükség, vagy milyen energiakapacitás kell majd az új üzemhez. Azt is tudjuk, hogy közben milyen más beruházások lesznek a városban, ami az ütemezéshez nélkülözhetetlen. Ezt tartjuk mi, szakmai alapon kialakult bizalmi együttműködésnek. Ez a mi sajátosságunk.

Mekkora növekedés történt az utóbbi öt évben?

Az adóbevételeink megduplázódtak. A városban az ipari teljesítmény ma kétszer annyi, mint amennyi volt 2014-ben. Ez lényegesen meghaladja az országos átlagot.

Ha jól értem az együttműködés kölcsönösen felismert közös érdekek alapján történik.

Pontosan így van. Itt az érdekek nem csak gazdasági, vagy jövedelem tekintetében azonosak, hanem, szinte minden más tekintetben egymásra vagyunk utalva. Nyírbátornak talán ma a legfontosabb, hogy képesek legyünk megtartani a népességünket, sőt mi úgy gondoljuk, hogy nem csak megtartani, hanem még növelni is szeretnénk az itt élők számát.  Ebben akkor érünk el sikert, ha itthon maradnak a fiatalok.  Még azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a városunk lehet az a település a megyében, ahová inkább jönnek, mintsem elmennének a fiatal munkavállalók. Már ma is sokan tervezik, hogy végleg idejönnek, hiszen nálunk sok, és egyre jobb munkahely van. Gondolok például gépészmérnökökre, közgazdászokra, jogászokra, s még több más, magasabb képzettséget igénylő munkavállalóra, már megfelelő jövedelemmel is. Ha valaki az egyik cégnél nem látja tisztán a jövőjét, ott helyben van másik, sőt harmadik cég is, aki versenyez a jól képzett fiatalokért. Ugyanakkor Nyírbátor lakókörnyezete, közbiztonsága, XXI. századi gondolkodása lehet annyira vonzó, hogy inkább ideköltöznek, ahelyett, hogy Budapestre, netán külföldre mennének. Belátható, hogy ez a gazdasági szereplők és mi közös célunk.

Mint cél nyilván megfogalmazható, de mennyi ebből a valóság? Van-e elegendő minőségi munkahely, megfelelő jövedelemmel, van-e elegendő, vagy lesz-e elegendő lakhatási lehetőség?

Eljött az a pillanat, hogy a béreket a kereslet-kínálat kezdi alakítani. Nyírbátorban ma már sokkal nagyobb a munkaerő kereslet, mint a kínálat. A cégek nem feltétlenül örülnek ennek, de kénytelenek versenyezni a jól képzett munkaerőért. Nem ritka, hogy egyik cég, magasabb bérért megpróbálja átcsábítani a minőségi munkaerőt a másik cégtől. Ez lassan két-három éve tart és erősödik.

Ez eléggé felhajtja a keresletet, hogy tényleg ne Budapestben, vagy külföldben kezdjenek gondolkodni, hanem inkább jönnek Nyírbátorba?

Onnan indultunk, hogy mi a közös érdek. Na, ez mind a két félnek fontos. Ha tehát beszélünk a bérlakásépítési programról, vagy a közbiztonságról, vagy az élhető környezetről, a szórakozási lehetőségekről, vagy a sportról, kikapcsolódásról, az óvodai, bölcsődei kapacitásról, akkor könnyen belátható, hogy közös érdek.

Rendben, de vajon a gazdasági szereplők az érdekek megfogalmazásán túl másként is részesei ezeknek a programoknak?

A legfontosabb hozzájárulás a cégek részéről , hogy a gazdasági növekedésből magasabb adóbevétel lesz, ami növeli a város mozgásterét. Az öt évvel korábbihoz viszonyítva az elmúlt évbenez 800 millió Ft többlet adóbevételt jelent. Ennek köszönhető, hogy ma már bevállaljuk a bérlakásépítést is, hiszen szeretnének lakásokat tartós bérletbe venni, sőt szívesen egyeztetnek a befektetővel, hogy ők is építenének lakásokat a saját dolgozóiknak. De említhetjük például az egyetemi képzést, aminek az igénye a cégek részéről fogalmazódott meg. Nyílván hogy örömmel biztosítják a szakmai hátteret, mert ez az érdekük.

Magyarul a két fél fejlődése ma már csak közösen képzelhető el.

Pontosan ez a helyzet. Ez is a bizalmi helyzetből következett.

Hogy látja, hogy meddig tartható ez a fejlődési boom? Nem gondolja, hogy ma már talán a felső határon vagyunk, hiszen az eddig rendelkezésre álló mennyiségi munkaerő elfogyott, de egyelőre nem látszik, hogy átfordul-e minőségibe?

Soha nem egy statikus állapotról beszélünk. Időben is haladunk előre. Úgy tűnhet, hogy elfogyott, vagy mindjárt el fog fogyni a felvehető munkaerő. De ez nem így van. Hiszen megyeszerte minden évben sok fiatal kerül ki az iskolákból. Ők a potenciális utánpótlás. 150 település fiataljairól beszélünk. Ugyanakkor az igaz, hogy nálunk már csak 50 közfoglalkoztatott van, de a körzetünkben többezren vannak még ebben a szférában. A közmunkás is tudja, hogy óriási a különbség a munkabér és a közmunkában kereshető bér között. Ráadásul ebben az évben a mi cégeinknél, évvégére, legalább 20 százalékos bérnövekedés lesz a betanított munkásoknál is. Aki képes megállni a helyét a versenyszférában, az át akar kerülni oda. A növekedés harmadik motorja a technológiai váltás. Egyre magasabb szintű technológiát építenek be, ezekhez egyre képzettebb munkaerő kell és ezzel nagyobb bér jár, de ezzel nő a termelés és nő a bevétel és így nő az önkormányzat adóbevétele is.

Ebben a ciklusban hogyan alakult a közfoglalkoztatás a városban? Ami ma ötven foglalkoztatottat jelent, mennyi volt 2014-ben?

Öt év alatt kb. ötszáz fővel csökkent a közfoglalkoztatotti létszám. Az aktív lakossággal számolva, ez azt jelenti, hogy hét százalék munkavállaló került vissza a munkaerőpiacra. Történt ez úgy, hogy az öt évvel ezelőttihez képest úgy csökkent a munkanélküliek száma, hogy közben 500 ember kikerült a közfoglalkoztatásból. Nyilván, legalább ennyi embert felvettek az itteni vállalatok. És még így is van kb. 800 munkanélküli Nyírbátorban.

Velük mi lesz?

Egy részük nyilván marad a közmunkánál, illetve az idény jellegű foglalkoztatásnál. Egy másik csoport, aki alkalmas lenne rendszeres munkára, de valami miatt elveszítette a motivációját (nagyjából 200 emberről beszélünk). Őket segíteni, mentorálni fogjuk és sokkal jobban odafigyelünk rájuk, akár a jelentkezésnél, akár a felkészülésnél, egészen odáig, hogy szükség esetén megváltoztassák a családi életüket is. Erre van most egy uniós programunk. Mentorokat veszünk fel, akik napi szinten foglalkoznak az emberekkel, kapcsolatot tartanak a cégekkel. Úgy gondolom, hogy két év alatt 200 embert be tudunk vinni a munka világába.

Nyilván van egy olyan réteg, akiket előbb képezni kell. Például az általános iskolát kellene befejezniük.

Erre is nyertünk egy programot, aminek keretében két év alatt, akár 500 embert is képezhetünk. Az inkubátorházat bővítjük, ott lesznek a képzések. Ez már a nyáron elindul. Egyeztettünk a cégekkel és most végre úgy próbáljuk majd ezeket az embereket képezni, hogy azokat a készségeket szerezzék meg, ami a munkához feltétlenül szűkséges.

Már beszéltünk arról, hogy öt év alatt milyen hatalmas összeggel nőtt az iparűzési adóbevétel. Ez valóban sok lehetőséget kínál, de ugyanakkor óriási a felelősség is, hogy ne csak „eltapsolják” ezt a pénzt.

Az a lehetőség, hogy fejlesztések terén nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a sokszor politikai alapon eldöntött pályázati rendszernek. Olyan fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatunk meg, amire tényleg szűkség is van. Nézzük például a körforgalmat, amire óriási igény volt. Ezt korábban nem tudtuk megcsinálni. Hasonlónak gondolom a régi 2-es iskola épületének felújítását, ami szórakozóhely, illetve családi központ lesz a fiataloknak és kisgyerekeseknek. Ehhez is tudtunk tenni 170 millió Ft-ot.

Az a célunk, hogy Nyírbátor egy vonzó a családok számára élhető és biztonságos város legyen. Igaz ez a közterek állapotára, az utak állapotára, a járdákra, de igaz a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségekre is.

Arról is van valamilyen víziója, hogy belátható időn belül milyen méretű város lehet Nyírbátor?

Néztünk erre példákat Magyarországon és külföldön is. Most úgy látszik, hogy  10-20 éven belül, akár húszezerre is nőhet a város lélekszáma. 15 évvel ezelőtt, ha azt mondtam volna, hogy több, mint négyszeresére nőhet a város adóbevétele, akkor néhány ember kivételével, kinevettek volna. Ma pedig ez a természetes. Ha megépülnek a társasházak, a bérlakások és tovább dinamizálódik a gazdaság, nőnek a bérek, akkor ez fog történni.