Főként az egészségügy, a rendvédelem, a szolgáltatások területén és a szociális szférában dolgozó szülők gyermekei érkeznek ezekben a hetekben a református óvodába, az óvoda bejáratához – merthogy csak addig mehetnek a szülők. Az épületbe nem engednek be idegeneket. A járvány következtében kialakult nehéz helyzettel kapcsolatos, az óvodát érintő kérdésekre Takácsné Matlag Erzsébet, a Báthory Anna Református Általános Iskola és Óvoda tagintézmény vezetője válaszolt.

  • Hány gyereket hoznak a szülők az óvodába? Az elmúlt hetek tapasztalatai mit mutatnak?
  • Tíz szülő jelezte igényét gyermeke óvodában való részvételére. Minden nap kiscsoportos formában biztosítjuk minden gyermeknek a felügyeletét, a létszám hat és tíz fő között változik. Van egy biztos hat fő, az ő szüleik egészségügyben, rendvédelmi szerveknél, szolgáltató iparban, szociális szférában dolgoznak.
  • A munkatársakat tekintve hány főnek kell minden nap bejönnie, korukat tekintve mit kell figyelembe venni?
  • A kormányrendelet értelmében mi is szabályoztuk azon dolgozóknak a létszámát az intézményben, akik bent vannak és ellátják a gyerekek felügyeletét. Ez három fő. Emellett különleges munkarendet szerveztünk meg, és beosztottuk, hogy mikor ki az az óvodapedagógus, dajka néni illetve az udvari karbantartó, aki az intézmény fenntartásában, a gyerekek ellátásában részt vesz. Hetente két óvodapedagógus érkezik, váltják egymást, 3 naponta cserélnek, a dajkákra ugyanez vonatkozik. Így nem is találkoznak az intézményben, eltelik legalább 6-8 hét, mire újból a körforgásban rájuk kerül a sor.
  • A szülők hogyan tudják beadni a gyerekeket?
  • Mi itt szintén figyelembe vesszük a kormányrendeletet, és az egyéb rendelkezéseket. Higiéniai szabályzatot is kidolgoztunk és annak is része, hogy a szülők csak az ajtóig kísérhetik a gyermeküket, ott át kell adni az éppen dolgozó pedagógusnak, a gyermek akkor léphet be az intézménybe, ha a kezét lefertőtlenítettük, az öltöztetést vetkőztetést a dolgozók végzik. Amikor az óvodai napnak vége van, akkor ugyanígy történik a gyermekek átadása. Idegen nem tartózkodhat az épületben, senkit nem engedünk be.

  • Ha belépnénk az óvodába és magunkra zárnánk az ajtót, akkor elmondhatnánk, hogy bent az oviban már minden úgy működik, mint máskor? Vajon hogy érzik ezt a gyerekek?
  • Igyekszünk ezt biztosítani számukra. Természetesen nekik is feltűnt, hogy kevesen vannak és azt is észrevették, hogy nem a csoporttársakkal vannak együtt. Beszélnek a gyermekek a korona vírusról, szerepjáték keretében el is játsszák magának a tesztnek az elvégzését, és akkor közlik, hogy negatív az eredmény, de tulajdonképpen ezek az élmények és érzések, azok az információk, ami éri őket az óvoda falain kívül, azt ők itt feldolgozzák és kijátsszák magukból.
  • Az a helyzet, amiről most beszéltünk, viszonylagosan állandónak tűnik a közeljövőre vonatkozóan?
  • Én informálódok a híradásokból, a külföldi helyzetet tekintve én nagyon bízok benne, hogy egy-két hónap elteltével visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, kinyithat az óvoda, és tudjuk folytatni az óvodai nevelést úgy, ahogyan azt kell és nem online formában, távol a gyermektől.
  • Az óvodákban mindig vannak olyan korú gyermekek, akik iskolába készülnek. Velük kell-e, tudnak-e másképp foglalkozni? Nem gond-e, hogy nincsenek itt a gyerekek az ezt célzó oktató-nevelő munka szempontjából?
  • De, nagyon nagy probléma. A személyes kontaktus az óvodai nevelésben nagyon fontos, hiszen a megszokott személyeknek, az óvodapedagógusnak a személyisége, felkészültsége az, ami segíti a gyermekek számára az ismeretszerzést, a bevésődést, a tanulást, a tanulási szándéknak a kialakulását. Tehát ezt a feladatot, feladatsort sajnos most a szülőkre kell, hogy hárítsuk, és ezúton szeretném a szülőknek megköszönni, hogy teljes mértékben partnerei az intézményünknek, és azokat a feladatsorokat, játékokat, tevékenységre való hangolódásokat, tevékenységeket, amiket küldünk nekik a FB-os oldalunkon, azt a gyerekek számára közvetítik, és ezáltal segítik a mi munkánkat is.

eni