Egyszerre több fejlesztés is történik a Nyírbátori Ipari Parkban.  Egy nyertes önkormányzati uniós pályázat eredményeként egy fontos, a város közlekedése szempontjából pedig kifejezetten szűkséges infrastruktúrális fejlesztés ér hamarason a végéhez. Épül itt egy "elkerülő út", a majdani , a várost teljes egészében "felszabadító körgyűrű részeként is számításba vett másfél kilométeres útszakasz. Ezzel a kamionforgalom  számára, a várost nem terhelve, megteremtették az összeköttetést az M3-as autópályával is. Jelentős elektromos beruházást is végrehajtottak, ezzel a park áramellátását stabilizálták, illetve a további fejlesztések elől is elhárítottak az energigondokat. S épült egy nagy autóbuszmegálló, illetve parkoló is. Ez a sokkal biztonságosabb közlekedést, illetve a dolgozók biztonságát szolgálja, már amikor majd tényleg használatba is veszik a buszok. Ez pedig jó lenne, mert itt napi, legalább 100 busz megfordul.

Az ipari park ominózus területén, háttérben az aszfaltozó gépekkel, rendhagyó sajtótájékoztatón állt egymás mellé Simon Miklós a térség kormánypárti képviselője és Máté Antal Nyírbátor ellenzéki polgármestere.  Olyan könnyedséggel, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb eseménye. Amúgy lehetne, de ma még nem megszokott, sőt, akár azt is mondhatnánk, hogy meglepő. Amikor ugyanis a pályázat eredményét, egy 2018-as, szintén az ipari parkban megtartott sajtótájékoztatón Simon képviselő úr bejelentette, akkor csak és kizárólag kormánypárti politikusok voltak jelen. Pontosabban egy kicsit borította az idillt, hogy Veres János hivatlanul mégis megjelent és ki is alakult egy szópárbaj, hogy vajon kinek, s mi dolga volt ezzel a pályázattal, hogy évekig húzódott az ügy, amit végül Lázár János akkori kancellária miniszter beavatkozása - némi brüsszeli nyomásra - hozott nyertes pozícióba. Na persze, akkor választások előtt álltunk.

Az is igaz, hogy a tili-tolizás elég vastagon érintette a városi költségvetésrt is. 2015-ös árakon számolt beruházások 2019-ben százmilliókkal kerültek többe.  Nyírbátornak konkrétan 300 milliója került be az aszfaltba, betonba. A késlekedés miatt. Tegyük hozzá, hogy a magyar állam is adott további 200 milliót.

Na, de nehezített pályán nyerni a szép. S lám azt is megértük, hogy két, komoly politikus kiáll és sajtót, s persze a közt tájékoztatja. Igyekezve ugyanazt mondani. Más kérdés, hogy ki milyen érdekekre gondol közben. 

A buszokat ez már nem érdekli, amikor van hol, biztonságosan megállni, parkolni. A kamion sem kérdezi majd, hogy ez kormánypárti, vagy ellenzéki aszfaltból készült-e, csak az számít, hogy az út megépült, s közelebb lett az autópálya. 

Ja, hogy közben azért elhangzik, hogy 2014-től több, mint 34 milliárd jutott a nyírbátori projektekre, ami számos, hiszen eléri az ötvenet is, s ezt persze a regnáló kormány képviselője mondja az egyáltalán nem baj. Az sem, hogy emlékszünk, a városi vezetés pedig azt mondta, hogy szakmailag kiemelkedő színvonalú, maximális pontszámokat elérő pályázatokat nyujtanak be folyamatosan, s rengetegszer indolkatlanul tolják félre ezeket. S azt is mondják, hogy bizony magasabb kapcsoklatokat is meg kellett mozgatni sokszor, hogy az amúgy jó pályázatok nyerjenek.

Nyilván, hogy a sikernek sok gazdája van, miközben a kudarcot egyébként sem veszi a nevére senki. Most a lényeg, hogy ez a projekt befejeződik, de szinte hamarosan indul az új. A két politikus együtt beszélt arról, hogy igenis lesz elkerülő körgyűrű Nyírbátor körül, s ez, akár 5-6 év alatt meg is valósulhat. Erről már kormányrendelet született, a Magyar Közlönyben pedig nevesítetten szerepel. A lényeg végül mégiscsak ez legyen.