JÓL VIZSGÁZOTT A KATASZTRÓFAELHÁRÍTÁSI RENDSZER A NYÍRBÁTORI GYAKORLATON
 
A szimulált katasztrófa az UNILVER-ben volt
 
Az események – mint a nagysikerű sorozatban – itt is valós időben zajlottak. reggel 9 óra után pár
perccel bejelentés érkezett a 112-re. A bejelentés az UNILEVER nyírbátori gyárából arról tájékoztatta
az ügyeletest, hogy baleset és ebből lehetséges katasztrófa történt a gyárban, amit már a helyi, erre a
célra kiképzett szakember gárda nem tud megfelelően kezelni.
A bejelentés után felgyorsultak az események. A városháza dísztermében felállították az operatív
törzset és egyre több, civil és egyenruhás gyülekezett a teremben. A város részéről Máté Antal
polgármesterre hárult a feladat, hogy a helyi védelmi tervnek és ezen belül az UNILEVERRE
vonatkózó fejezetnek megfelelően hozzon intézkedéseket, konzultáljon a civil és az egyenruhás
szakemberekkel, akik döntő részben katasztrófavédelmisek, vagy rendőrök. Az éppen
legfontosabbnak, vagy leghatásosabbnak gondolt intézkedéseket segítette az időközben már a
gyárház riasztott tűzoltók helyzetjelentése, illetve a gyár fölé küldött, kitűnő képeket szolgáltató
drón. Ezeken azt lehetett látni és hallani, hogy a gyári dolgozókat már a gyülekezőpontokra
irányították. Helyszínen és a környező utcákban rendőrök és tűzoltók és mentők is megjelentek a
szűkséges létszámban és kapacitással.
Igen a környező utcákban is, mert ez a gyár lakott területen van, s adott esetben, mint amit itt is
szimuláltak, akár a közelben élők is veszélybe kerülhetnének.
Mint kiderült az operatív törzsnél, a szimuláció az volt, hogy a gyár veszélyes anyag tárolójában egy
targonca nekiütközött egy veszélyes és tűzveszélyes anyagot tartalmazó tartálynak, amiből
tűzveszélyes anyag ömlött ki a raktár padlójára.
Máté Antal megerősítette, hogy ez egy teljesen valós szituáció. Már eleve fontos, hogy legyen egy a
lehetséges káreseményeket felsoroló listája minden gyárnak és ez a lista, illetve az erre alkalmazott
eljárások protokollja legyen ott a katasztrófavédelemnél, illetve a polgári védelemnél, konkrétan
pedig legyen benne a városi védelmi tervben is.
„Ilyenkor az fontos, hogy a legextrémebb helyzetekben is tudjanak érdemi és hatásos cselekvéseket
végrehajtani.”
Gyenge László a katasztrófavédelem alezredese, aki a gyakorlat felügyelője is volt megerősítette,
hogy itt valós szituációkban nézik meg, hogy van-e javítanivaló a korábban elkészített polgárivédelmi
tervekben. Itt az un. külső védelmi tervet próbálták ki a valóságban. Mivel egy valóságos
katasztrófánál sok szervezetnek kell együttműködni, hogy tényleg gyorsan és hatásosan járjanak el
és, ha kell életeket mentsenek, vagy akár egyes településrészeket teljes egészében kitelepítsenek,
fontos, hogy mindenki pontosan tudja, kinek mi a feladata. Talán még sokan emlékeznek rá, mekkora
riadalmat okozott és milyen gyors intézkedéseket követelt az évekkel ezelőtti tűz a FARMOL
gyárában.
Nos pont ezért kellenek az ilyen gyakorlatok, hogy gyorsan, pontosan és határozottan hozzanak
döntéseket, azokat hajtsák végre és mentsenek embert, életet, értéket.
Amúgy pedig ennél a szimulációnál kiderült, hogy a terv az jó. Ha ezeket az intézkedéseket hajtják
végre, akkor képesek elhárítani a nagyobb bajokat, és, ha szűkséges, akkor a veszélyeztetett
területeken élő embereket is gyorsan biztonságba tudják helyezni.
 
Máté Antal polgármester úgy látja, hogy a gyár környékén élő nyírbátoriak élete biztonságban van,
mert a gyárban is olyan szigorú és pontos , az esetleges katasztrófák elhárítására alkalmas rendszerek
vannak, ami eleve képes feltartóztatni, vagy akár teljesen elhárítani a veszélyeket, s ha ez
meghaladná az erejüket, akkor kívülről is gyorsan és megfelelő mennyiségben kapnák meg a
segítséget.
Ebben a városnak is jól kidolgozott és, mint most is kiderült, megfelelően begyakorolt feladata van.
Nyilván nem véletlenül vettek részt ezen az eseményen a polgármesteri hivatal, egyébként teljesen
más szerepben megismert munkatársai.
Gyenge alezredes, amikor arról kérdeztem, hogy rendben van-e, hogy az UNILEVER közvetlen
szomszédságában is sokan élnek, azt mondta, hogy a gyár veszélyességi fokozata, az ott felhalmozott
veszélyes anyagok mennyisége nem éri el a magyar jogszabályokban meghatározott kritikus értéket.
Amikor felvetettem, hogy ez nyilván igaz lehet, amíg nem történik egy igazi nagy baj, az volt a válasz,
hogy ezek a katasztrófavédelmi és elhárítási tervek pont ezekre a lehetséges „nagy bajokra” készültek
és a gyakorlat is bizonyította, hogy ezekkel a közbeavatkozásokkal, intézkedésekkel az un. „nagy
bajok” is elháríthatók.