A kampányüzenetek eljutottak a címzettekhez. Ezt már most ki lehet jelenteni, pedig még csak négy és félórája tartanak a választások. Nyírbátorban most is sorok vannak a szavazókörökben, és az biztos, hogy aki a fülkében akar ikszelni várakozni kell. Érdekes, hogy a szavazók alig egyharmada kér borítékot - hiszen ma már ez nem kötelező kellék - a többiek simán ikszelnek és összehajtva dobják az urnákba a jövőnket döntően befolyásoló voksot. Mert abban mindenki, aki hajlandó volt szóba állni velem, egyetért, hogy ez egy sorsdöntő választás. Persze korántsem egységesek a vélemények, de az jól kirajzolódik, hogy itt igazán csak két nagy tábor létezik. Tagadhatatlanul a Tisza és a Fidesz kampányüzenetei köszönnek vissza a beszélgetésekben. Egy szavazás után lévő házaspár egyértelmű volt. Alaposan megváltozott a 4 évvel ezelőtti pártszimpátiájuk és mindenképpen változást szeretnének. A férj szerint napestig lehetne sorolni, hogy milyen bűnök miatt kellene menni a jelenlegi hatalomnak, mert "ha nem lesz változás, nekünk végünk" fémondattal jelzi a tétet. S ezt a feleség is megerősíti. Egy másik szavazókörnél már arról beszél egy uriember, hogy " itt loptak, csaltak, tönkrement az egészségügy, riogatnak bennünket és ezért mindenképpen változás kell" . Bár együtt voltak az élettársával, aki amúgy első szavazó, de ő inkább nem nyilatkozott, hogy miért men szavazni, vagy mit szeretne elérni a szavazatával. Két hölgy áll a picit odébb. Nagyjából középkorúak és, mint kiderült, rendszeresen szavaznak, mert az fontos. Egyikőjük, a beszédesebb, aki úgy véli, hogy azért kell maradni a mostani kormánynak, mert "egyrészt ők értenek a kormányzáshoz, de ez persze nem jelenti azt, hogy nem fejlődhetnének ebben. Ráadásul ez a kormány garantáltan megvéd bennünket attól, hogy háborúba keveredjünk.." Arra a felvetésre, hogy melyik magyar párt akarna itt háborút, azt mondja, hogy a magyar pártok ugyan nem, de ki tudja milyen döntést hoz az Európai Unió és akkor nem mindegy, hogy ki képviseli a magyar álláspontot.
A következő szavazókörnél is sorba kiellett állni, hogy bejusson a szavazó. Itt kevésbé voltak beszédesek, de többen elmondták, hogy alapvetően megváltoztak a pártszimpátiáik, s változást szeretnének elérni. Az elmúlt évtuzedek tapasztalataival szemben, most pont olyan a hangulat, mint a rendszerváltás idején. Óriásiak a várakozások és a félelmek is. Vannak nagyon elkötelezett, vannak bizonytalan, de mégis dönteni tudók, vannak félelemben élők és vannak nagyon jól felkészült, a programpontokat is kívűlról fújó emberek. Ebben, a mostani választásban szinte mindenki szeretne részt venni. S ez az, aki igazán izgalmassá és életszerűvé teszi a politikát.