VÁLSÁGKEZELÉS

„Nesze semmi...!”

A gazdasági csomag kicsi, nem konzisztens és a célok sem egyértelműek. Ráadásul úgy hiányzik belőle a szociális érzékenység, hogy közben óriási mértékben nő a munkanélküliség. A kormány április 06-án bejelentett válságkezelő csomagjáról, még azon a napon készült a beszélgetés Veres János volt pénzügyminiszterrel. A riporter Nagy Miklós

Amit bejelentett a miniszterelnök, mármint a második csomag, az elégséges, vagy csupán egy része, vagy a végső kormányzati válasz a válságra?

Második lépésnek elfogadható, de nem elégséges válasz. Ez a második bejelentés késve is történt. Van olyan eleme, ami előremutató, de bizony van olyan eleme is, aminek semmi köze a válsághoz, ami csak kommunikációs, illetve politikai tartalmat szolgál.

Ez egy 5 pontos csomag, amiről még nem is lehet biztosan tudni, hogy valójában mekkora méretű beavatkozást jelent.  Van itt szó munkahelyek megőrzéséről, új munkahelyek teremtéséről, bizonyos ágazatok újraindítása is a célja, egy, a távoli jövőben a nyugdíjasoknak szóló elem is van, de nincs szó azokról, akik elveszítették a munkájukat, vagy elveszíthetik.

Az eddig ismert információk alapján ez a csomag nem konzisztens. Nézzük meg, hogy mit mondanak a költségvetési hiány alakulásáról. Erről az derül ki, hogy 1 százalékról 2.7 százalékra romlik majd. Ha tehát csupán 1.7 százalékkal romlik a költségvetés egyenlege, akkor itt nem beszélhetünk nagy összegű beavatkozásról. Az adott helyzet, a súlyossága, az EU engedékenysége, más országok lépései is mutatják, hogy nálunk is jóval komolyabb pénzügyi lépések szűkségesek.

  A fölsorolt elemek közül egyáltalán nincs köze a jövő februárra belengetett 1 heti nyugdíjkiegészítésnek a válságkezeléshez. Ami ebben még külön felháborító, hogy ez a beígért pénz ma egyáltalán nem segít a nehéz helyzetbe került nyugdíjasokon. Ez egy sima politikai bejelentés.

  Ami igazán fontos, az éppen a még meglévő munkahelyek megvédése a bértámogatással. Az unió országainak több, mint a fele ezt már jóval korábban bejelentette és igen hathatós mértékben támogatják a bérköltségét a vállalatoknak. Ez egyrészt arra jó, hogy a visszaeső cég képes legyen változtatni a struktúráján, másrészt, amikor elmúlik a válság, akkor ezek a cégek gyorsan be tudnak kapcsolódni a gazdaságba. Nálunk ez csak alacsony mértékű, és ez alig segíthet.

Amúgy ma már meg lehet mondani, hogy mekkora válságról van szó?

Három dolgot már lehet látni. Ma gyorsabb a munkahelyek elvesztése, mint volt a 2008-as gazdasági válság idején. Vannak nálunk olyan ágazatok, ahonnan már 90 százalékos leépítésekről tudunk. A miniszter is bejelentette, hogy naponta 4000 ember veszíti el a munkáját. Arra is vannak kalkulációk, hogy a GDP-t hogyan érinti csak egy heti termeléskiesés. Ebből az következik, hogy nálunk egészen biztosan nagyobb lesz a mostani GDP csökkenés, mint a 2008-as időszakban volt. Nézzük csak meg az autógyárak leállásának a hatását!

Térjünk vissza a gazdaságmentő csomagra! Mennyi lehet a valós pénz, illetve hogyan lehetne a legjobban felhasználni?

Na ezt nem lehet tudni pontosan. Bejelentették ugyan, hogy a GDP 18-22 százalékának megfelelő csomagról van szó. Ez volt a korábbi bejelentés, ami megnyugtatónak és megfelelő mértékűnek tűnt. Ám a miniszterelnök bejelentése messze nem közelíti azt az összeget, ami valóban érdemi beavatkozást jelenteni.

Mennyi lenne az érdemi?

Az eredetileg belengetett 20 százalék most hatékony beavatkozást jelentene. Legalább 8-9000 milliárd Ft kellene. Mármint ekkora költségvetési vonzatról beszélek.

Na és miért nem ennyi? Nem mérik fel, hogy mekkora a baj, vagy teljesen más gazdasági filozófia alapján avatkoznak be?

Ha a GDP arányról beszélnek, akkor abban egzakt számok szerepelnek. Ezek pedig így nem passzolnak. Egyébként pedig benne lehetnek azok az összegek, ami „csupán” hitel. De akkor ez nem lehet a GDP része, ha egyszer vissza kell majd fizetni.

Egyébként a mai költségvetésben lenne egy ekkora összeg (a GDP 18-20 százaléka) amiről, mint a gazdasági válság kezelésére szűkséges összegről beszélnek?

Az EU pénzintézetei, ha ilyen helyzet van, azt a gyakorlatot követik, hogy „pénz teremtéssel” segítik a gazdaság működését. Ez gyökeresen ellentétes azzal, mint amilyen álláspont volt 12 évvel ezelőtt.

Ez azt jelentené, hogy az MNB nyomjon több pénzt, adja oda a kormánynak?

Nyomjon az MNB pénzt! Adjon a gazdasági szereplőknek pénzt! Ezzel a gazdasági szereplők működőképessége biztosított lehet, s mihelyt helyreállt a normális gazdasági működés, akkor majd megváltoztatható ez a helyzet. Ha nincs korlátja annak, hogy egy ország mennyire védje a költségvetési hiányát (mennyivel költsön többet, mint amennyit bevételként beszed), ha nincs korlátja annak, hogy az adott ország jegybankja mennyi pénzt bocsásson ki, bármilyen konstrukcióban, akkor tessék ezt csinálni, hiszen mind a kettő megengedett.

Szóval az a javaslata, hogy pénzt és még több pénzt adjanak a gazdasági szereplőknek, hogy túléljenek?

Minden egyes gazdasági szereplőnek biztosítani kell a továbblépéshez szűkséges pénzt!

Rendben. De milyen alapon, illetve, hogy lehet ezt eldönteni, hogy ki kapja a pénzt?

Nem kell eldönteni. Ha gazdasági szereplő jelentkezik, akkor biztosítani kell neki egy államilag garantált hitel felvételét.

Csak hitel jöhet szóba?

Nem csak hitelt. Az általános működéséhez államilag garantált hitelt kell biztosítani, ezen kívül a munkaerő megtartásához, embereknek adandó bérhez az állam 70-80 százalékban kellene, hogy hozzájáruljon. Ez szerintem 3-6 hónapos periódus lehet. Amúgy én valahol azt gondoltam, hogy az államháztartási hiány ezután 6-10 százalék körül lesz.

Akkor ez mi? Szemfényvesztés. Hogy csak úgy tesznek, mint aki beavatkozik, de a beavatkozás mérete szerint ez nem egy valóságos beavatkozás? Vagy talán a beavatkozás csak a hitelgaranciára vonatkozik?

Lehet, hogy tényleg csak erről van szó, de akkor majd tovább romlik a Ft árfolyama, akkor rohamosan nő majd a munkanélküliek száma.  Ha a foglalkoztatók nem veszik majd igénybe ezt a csomagot, mert rossz tartalommal hirdeti meg a kormány, akkor baj lesz a munkaerőpiacon. A másik óriási baj, hogy a munkájukat elvesztő emberekre ez a csomag egyáltalán nem is gondol. A következő döntéseknek már ezt is figyelembe kell venni. Kell egy új számítás a az új hiánycélról, a várható hiányról, ami jóval magasabb lesz, mint a most emlegetett 2.7 százalék.

Úgy gondolja, hogy lesz több pénz és határozottabb gazdaságpolitikai beavatkozás?

Ezt ki fogja követelni a magyar gazdaság, tehát szűkséges lesz több pénzt előteremteni. Nem lehet azt hinni, hogy egy ilyen „nesze semmi, fogd meg jól” típusú beavatkozással majd helyre billennek a dolgok. Lehet, hogy a kormány azt gondolja: csak addig megyünk el, amit kikényszerít a piac. Csakhogy ez nagyon sokba fog kerülni.

Mit gondol, az út szélén fogják hagyni a munkanélkülieket?

Úgy látom, hogy az a pont, ahol a kormány nem fog engedni.

Vagyis, aki nem dolgozik...

Igen, ezt így látom. Marad a 3 havi járadék fizetés. A kormány nem lesz hajlandó emelni sem az időszakot, sem az ellátás összegét. Pedig a munkanélküliek helyzetét kezelni kell! És van itt még egy másik tényező, ebben a körben. Ez a bejelentett csomag egyáltalán nem foglalkozik azzal a több százezer emberrel, akik most külföldről jöttek haza. Ez egy stratégiai hiba.

Ön szerint őket itthon kellene tartani?

Az csak természetes. Róluk tudjuk, hogy először őket küldték el az adott országokban. Ezek az emberek a kinti jövedelmük, kevesebb, mint kétharmadáért már valószínűleg itthon maradnának. Valamilyen jövedelemforrást ezeknek az embereknek is biztosítani kellene, hogy amikor újraindul nálunk is a gazdaság, akkor velük is számolni lehessen.

Ma azt gondolom, hogy amíg a foglalkoztatók nem látják, hogy az államtól kapnak érdemi segítséget a válság időszakában, addig a lehető legnegatívabban fognak hozzáállni az őket érintő összes ügyhöz. Itt a foglalkoztatásra gondolok. Ha kapnának egy tisztességes állami ajánlatot, akkor érdemben változna a hozzáállásuk és a foglalkoztatási helyzet is.

Elsorolná a lépéseket, amire szűkség van?

Az első, hogy legyen elegendő pénz! Be kell mutatni, hogy ez hogyan segíti a gazdasági szereplők talpon maradását. Ez lehet közvetlen támogatás és lehet garantált hitel. Aki munkanélkülivé vált, vagy már eddig az volt, számukra biztosítani a megélhetésükhöz szűkséges támogatást. Rendkívül fontosnak tartanám, hogy ezek a lépések gyorsan történjenek.