A 21. század első felének egyik legnagyobb kihívása az energia-kiszolgáltatottság csökkentése és az alternatív, megújuló energiaforrások feltárása. Ez a törekvés nemcsak a globális vállalatokat vagy az önkormányzatokat foglalkoztatja, hanem a legfiatalabb generációkat is. Ezt a célt szolgálta az április 20-án Nyírbátorban megrendezett Climathonhoz hasonló, a klímavédelemmel és innovációval foglalkozó esemény, ahol középiskolás diákok mutatták meg, hogyan képzelik el a város fenntartható és energiatudatos jövőjét.

A nyírbátori önkormányzat már hosszabb ideje komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy csökkentse a település energiafelhasználását, és minél több megújuló energiát vonjon be a helyi ellátásba. Ennek a folyamatnak volt egy kulcsfontosságú, szemléletformáló állomása a fiataloknak szervezett szakmai nap.

A résztvevő fiatalok kiscsapatokban dolgoztak együtt. Első lépésként egy „problémafa” segítségével modellezték a jelenlegi helyzetet. A gyökerekhez a lakosság energiapazarlásának okait (például információhiány, anyagi akadályok), míg a lombkoronára a következményeket (klímaváltozás, légszennyezés, növekvő rezsiszámlák) jelölték.

A diákok projekteket is kidolgoztak. Az egyik csapat például egy olyan egyhónapos kihívást javasolt a városnak vagy egy iskolának, amely a mindennapi apró változtatásokra ösztönözne. „A kihívás lényege egyszerű, megpróbálunk egy hónapon keresztül energiatakarékosan élni. Kevesebb vizet használunk, a villanyok lekapcsolására is figyelünk, majd a végén összehasonlítjuk az új számlákat a korábbiakkal. Ez a pénztárcának és a környezetnek is jó” – magyarázta Szűcs Adél. Kiss Petra hozzátette, hogy a lakosokat akár apróbb jutalmakkal, ajándékokkal is lehetne motiválni. Papp Réka kiemelte azt is, hogy míg ő maga a közösségi média felületein (például tenger- és állatvédő csoportok videóiból) sokat tájékozódik, az iskolákban még mindig kevés szó esik erről. Vadon Zétény véleménye szerint sokan önkormányzati lakásban vagy bérleményben élve, esetleg a fogyasztói társadalom reklámjainak hatására nem tudnak vagy nem gondolnak a nagyobb energetikai korszerűsítésekre. Treszkai István bölcsen megfogalmazta a nap lényegét: „A fiataloké a jövő, nekünk kell dönteni arról, mit akarunk, mert ha most nem döntünk jól, az később nekünk lesz a legrosszabb.”

A rendezvény egy határon átnyúló projekt részeként valósult meg. Nyírbátor romániai testvérvárosában, Nagykárolyban ugyanebben az időben zajlott egy hasonló esemény, a két helyszín diákjai egy online bejelentkezés során cseréltek tapasztalatot és osztották meg egymással ötleteiket.

A rendezvény koordinátora, Kézy Béla, aki a Megakom Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a fiatalok kifejezetten fogékonyak a zöld gondolkodásra, javaslataik és meglátásaik pedig kiváló ötleteket adnak a város vezetésének. A diákok javaslatai beépülhetnek Nyírbátor készülő klímastratégiájába. „Ez a dokumentum a következő években, évtizedekben meghatározza azokat a folyamatokat, hogy működésben, fejlesztésben, energiafelhasználásban milyen projekteket indítunk, és milyen olyan horizontális céljaink vannak, ahol ezek az energiatudatos szempontok beépülnek a döntéseinkbe – legyen szó útépítésről, intézmények energetikai felújításáról vagy kulturális programok szervezéséről” – jelentette ki Máté Antal, Nyírbátor polgármestere.

Polyák Dézi