SZENT ISTVÁN ÖRÖKSÉGÉRŐL BESZÉLT MÁTÉ ANTAL

„Vezetőként gesztusokat kell tenni, meg kell érteni a kisebbségben lévők álláspontját is!”

Érdekes és újszerű az a megközelítés, illetve a minden korra érvényes tanulságok levonása, ahogyan Máté Antal ünnepi beszédében Szent István örökségét idézte. Nyírbátor polgármestere első keresztény királyunk és az államalapító több évtizedes, véres belső harcokkal terhelt uralkodásának egyik, s napjainkban nagyon megfontolandó üzenetét az uralkodó kompromisszumkészségében találta meg.

 A nyírbátori államalapítási ünnepség hagyományosan a városháza falán lévő Szent István relief koszorúzásával kezdődött, majd pedig a diszteremben, a városi kitüntetések átadásával folytatódott. Az állami ünnep és a helyi kitüntetési ceremónia összekapcsolásának is évtizedes múltja van már, és a városi kiválóságok méltatása előtt a szent istváni mű felidézése jó alkalmat teremt az évezredes párhuzamosságok kiemelésére. 2026-ban, egy részleges, vagy talán tényleg teljes rendszerváltozást hozó választások után nyilván nem véletlen, hogy éppen a hatalomban lévők kompromisszumkészsége körül forgott az ünnepi beszéd legerősebb mondanivalója.

A történelmünk általános felemlegetése, a sorsfordító időszakokra mutatás Máté Antal beszédében főként arra szolgált, hogy megmutathassa, még a legégetőbb helyzetekben sem volt soha olyan pillanat, amikor mindenki pontosan ugyanazt gondolta volna a helyes válasznak, vagy választásnak, vagy iránynak, illetve cselekvésnek. Erre számtalan példa van nemzetünk történelmében. Mindig vannak, voltak különvélemények, és abban van a különböző korok között a különbség, hogy ezeket a különvéleményeket az adott kor uralkodó osztálya hogyan kezelte. Ha most megnézzük, hogy Szent Istvánra ez a kompromisszumképesség ráillik-e, akkor lássuk be, hogy a magyarság fennmaradása e nélkül nem képzelhető el.  Az egyik – ha nem a legfontosabb – felismerése a királynak, hogy a magyarság fennmaradása elképzelhetetlen a keresztény rend elfogadása nélkül, ám tette ezt úgy, hogy igyekezett a lehető legtöbbet megőrizni a hagyományainkból.
Az új vallás bevezetésénél például a türelmesebb utat próbálta követni, s a törvénykezés törekedett a sokkal humánusabb jóvátételre a büntetések kiszabásánál a radikális megoldások helyett. Hasonló egyensúlyozás történt az államszervezésben, illetve a környező álamokkal történő kapcsolatok kialakításában is.  Ha tehát a kompromisszumokat keressük Szent István uralkodásában, számtalan példát tudunk sorolni. Nyilván abban, azokban az időkben is voltak, sokszor markáns „más vélemények”, melyek nem tudtak érvényesülni, miközben mai tudásunk már bebizonyította, hogy sokszor ezek a másságok is helyesek, sokszor igazabb alapokra épülő vélemények voltak.
Ebből pedig az a tanulság Máté Antal szerint, hogy fogadjuk el, sokféle emberrel, véleménnyel élünk együtt. Ez a sokféle ember, még egy látszólag teljesen egyértelmű helyzetben is gondolhat tőlünk teljesen eltérőt. Itt vetette fel először a kérdést, hogy „vajon az-e a jó megoldás, hogy igyekszünk mindenki mást meggyőzni a saját igazunkról”.
Itt folytatta a gondolatot azzal a kitétellel, hogy talán el kell fogadnunk, hogy vannak tőlünk eltérő módon gondolkodó emberek. Ebből pedig az a legnyilvánvalóbb tanulság, hogy más szempontból lehetnek más igazságok is. Ugyanarra a problémára lehet többféle megoldást kínálni. Ebben a gondolatkörben még tovább ment a polgármester, hiszen rögtön ezután felvetette az újabb kérdéseket.
„Vajon biztosan az-e a többség álláspontja is, mint amit mi gondolunk, vajon a többség számára az-e a jó döntés, amit mi gondolunk? Ezért rendkívül fontos, hogy mindig törekedjünk a kompromisszumra!” Ez pedig arról szól, hogy keressük meg azokat a pontokat, tényezőket, amelyekben megvan közöttünk a közös. Ha ezeket tesszük a döntéseink alapjául, akkor jó irányba megyünk. Máté Antal itt mutatott rá a hatalmon lévők felelősségére. Hiszen, ha kompromisszumot kell kötni, akkor ebben a legtöbb információ, vagy a legnagyobb hatalom birtokosának kell a legkörültekintőbbnek, legtürelmesebbnek és a legbefogadóbbnak lenni. Egy bármilyen vezetői szék sokszor csábít egyszemélyi, vagy hatalmi döntésre, de vezetőként gesztusokat kell tenni, meg kell érteni a kisebbségben lévők álláspontját, és figyelembe is kell venni az ellenvélemények érveit is. Ha mindezeket megtesszük, akkor tudunk olyan döntéseket hozni, amit azok is képesek elfogadni, akik egyébként nem mindenben értenek egyet a döntéseinkkel. Máté Antal szerint ez Szent István királyunk legfontosabb üzenete a mai kor számára.

Ha pedig mai kor, akkor a helyi kitüntetési ünnepség pont jó alkalom arra, hogy megemlítsük azokat az embereket, közösségeket, szervezeteket és társaságokat, amelyeket korábban, vagy éppen most, 2026-ban városi elismerésben részesítettek. Ők lehet, sok mindenben mást gondoltak a világról, de valamiben egyet gondoltak: nemcsak a saját boldogulásukat nézték, hanem azt, hogy tudnának többet tenni ezért a városért, ezért a közösségért, amiben hisznek, amelyben boldogulnak. Ezek a kitüntetett emberek óriási felelősséget is viselnek, mert egyrészt példát kell mutatniuk cselekvésben, gondolkodásban és odaadásban, és meg kell mutatni, hogy a kiválasztott emberek pont azzal a kompromisszumra törekvéssel jellemezhetők, amire olyan nagy szükség van napjainkban is.

N.M.