Honnan indultak, hogy eljussanak erre a szintre?

2011-ben adták át ezt a fürdőt és már abban az évben meg is alakult az úszóegyesület. Akkoriban 15-20 gyermek volt, aki elkezdett úszni. Célunk volt, ezt az alapszabályban is megfogalmaztuk, hogy minél többen tanuljanak meg úszni Nyírbátorban. Korábban is volt itt úszóélet, de csak a nyári időszakra korlátozódott a lehetőség.

Azaz, akkoriban a versenyzés még nem volt kifejezett cél?

Az induláskor is felvetődött, hogy valamilyen szinten esetleg versenyzés is legyen, hiszen a diákolimpiák már akkor is teret adtak a versenyzéshez. Azt megelőzően már benne voltam a megyei diáksport vezetésben és megpróbáltam Nyírbátorba hozni a megyei diákolimpiát már 2011-ben. Ez sikerült is és már abban az évben nálunk rendeztük meg a megyei döntőket. Ezt követően még öt éven keresztül mi adtunk otthont ennek a versenynek.

Ez komoly lendületet adott a helyi úszósportnak?

Természetesen. A kezdetekkor még azt néztük, hogy ki kerül be tőlünk az első hatba. A mi gyerekeinknek a diákolimpia volt akkoriban a legmagasabb szint. Egyre többen és többen lettünk és egyre több gyerek úszott egyre jobban. Voltak kifejezetten jó eredményekre képes gyerekeink, de sokszor azért nem folytatták magasabb szintig, mert sem a szülő, sem a gyerek nem akart versenyszerűen sportolni. Szerencsére azért sok olyan gyerek is került ide, aki nagyon motivált volt és törekedtek a jobb eredményekre. velük egyre többet foglalkoztunk.

Az indulásnál „felfedezett” gyerekek közül maradt valaki az úszásnál, a versenysportban?

Olyan van inkább, aki a Testnevelési Egyetemre került. Többen vannak, akik az egyetem csapatában ma is úsznak.

Ma pedig ott tartunk, hogy Csoba Adrien az egy évvel idősebbek között is kiváló eredményre képes, sőt a fiatalabb korosztályban is van országos bajnok versenyzőjük. Egyre feljebb kerül a mérce, amiből az látszik, hogy egyre jobb a szakosztály szakmai munkája is?

Ez, ami a jelenlegi eredményekből is látszik, igaz. Kezdjük azzal, hogy többségében vannak a hobbi úszók. Ez azért is maradt meg, mert ez a versenyzők merítési bázisa. Ebben a csoportban tanulnak meg úszni. Akin látszik, hogy ügyesen mozog, illetve az edzők látnak benne fantáziát, az egyesületben folytathatják. Az edzőink az iskolai úszásoktatásban is részt vesznek. Példának okáért Csoba Adrienn is ott kezdte. Van, aki hobbiból kezdi, de a szülő is, gyerek is többet szeretne, akkor átkerülhetnek azokba a csoportokba, akiket versenyeztetünk is.

Azután jön a meglepetés, mert hirtelen jelentősen megnő az edzésmunka is. A korán kelést, a késői hazatérést, hogy viselik a gyerekek, szülők?

Ez valójában csak a legszűkebb csoportra jellemző. A B kategóriában versenyzőknél még nincs ekkora terhelés. A b kategóriások heti 3-4 edzéssel is képesek jó eredményekre.

Nézzük a legszűkebb csoportot, az A kategóriásokat. Ők mennyien vannak ?

Most 9 A kategóriás versenyzőnk van.  Ez már egy teljesen más minőség, más odafigyelés, más terhelés. Ebben a kategóriában már olyan nincs, hogy öten-hatan ússzanak egy pályán. Az edzőnek, ezen a szinten már mindenre oda kell figyelni.

Ez már a szinte profi kategória.

Ez konkrétan már profizmus. Már a hobbi úszóknál is edzők foglalkoznak a gyermekekkel. Ők alapvetően testnevelő tanárok, de úszóedzők is.

Valamint, ha jól sejtem, van a „Kaliba műhely”. Mert, ma már talán lehet ezt így is mondani?!

Talán már ott tartunk lassan, hogy „kaliba műhelyről” beszélhetünk. Ő, egyrészt testnevelő- tanári végzettségű. A Testnevelési Egyetemen szerzett diplomát és elvégezte az úszó szakedzőit is. Ezen túl az a rengeteg szakmai továbbképzés, ahol tovább gyarapíthatta a tudását, szinte megbecsülhetetlen.

Szerencsére ez egyre inkább megjelenik az eredményekben is.

Örülök, hogy ezt mások is észrevették már. Ráadásul Viktor egy nagyon elhívatott szakember. A kicsiknél is van országos bajnokunk, Bégányi Ábel, Antal Dávid többszörös bronzérmes. A többiek is döntősök és helyezettek lettek az országos bajnokságon.

Ezek szerint van mire szerénynek lenni idén. Egyébként az egyéb körülmények milyenek? Jól érzik-e magukat a saját helyükön és a saját bőrükben? Gondolok elsősorban az egyesületre, de beszélhetünk konkrétan a versenyzőkről is.

Ami a létesítményt illeti, itt nagyon jó a helyzetünk. Persze akkor még jobb lenne, ha lenne egy 50 méteres medencénk is, de tudjuk, hogy ez egyelőre csak álom. Azért lenne jó az 5o méteres medence, mert Magyarországon az A kategóriások 5o méteres medencében versenyeznek. Tudjuk, hogy van rövid pályás VB is, de az igazi mégis inkább az 50 méteres medencés verseny.

Ez egyelőre csak álom, de mi van az egyéb körülményekkel?

Mi itt otthon vagyunk. Nagyon jó a kapcsolatunk a fürdő vezetésével. Bízom benne, hogy ez a későbbiekben sem romlik. Bármi felmerült eddig, például versenyek megrendezése, mindenben mellénk álltak, biztosították a hátteret.

A város, vagy a város vezetése mennyire becsüli meg az úszó egyesületet?

Kapunk támogatást a várostól, de a mai eredményeinkhez képest ez talán már kevés. Bízom benne, hogy a jövőben az eredményességünket is figyelembe tudják majd venni, amikor a támogatásokról döntenek. A jó versenyzők miatt egyre többet versenyzünk és ez komolyan megnöveli a költségeinket.

Mekkora lépés kellene a támogatásban, hogy ne legyenek versenyeztetési gondjaik?

Nem kicsire. Az A kategóriás versenyzők mellé már rendszeres gyúró is kellene. tessék csak elképzelni, milyen terhelésnek vannak kitéve ezek a gyerekek.

Mire gondol, ami a támogatást illeti? Esetleg megduplázhatná a város az úszó egyesület támogatását?

Nem duplázni, hanem többszörözni kellene ezt a támogatást. Idén 1 millió Ft-ot kaptunk.

Ha jól értem a szavait, akkor legalább 3-4 millió Ft önkormányzati támogatást szeretnének?

Igen, annyit mindenképpen, ha azt akarjuk, hogy idén is tovább lépjünk majd előre.

Miben jelentkezne a különbség, ha több lenne a pénz?

Nem mindegy például, hogy jutunk el egy versenyre és egyáltalán nem mindegy, hogy a verseny helyszínén milyen körülmények között vagyunk.

Ez érthető, de a több pénztől jobb lenne az edzésmunka?

Biztosan állíthatom, hogy jobb lenne, hiszen nem mindegy milyen eszközeink vannak, illetve ezekből az eszközökből mennyi van. Szűkségünk van speciális eszközökre.  A nagyobb egyesületeknél vannak olyan speciális eszközök, amelyek egy-egy mozdulat kidolgozását, berögzítését segítik.

Ez azt is jelentené, hogy még magasabbra szeretnék emelni a szintet?

Ez egyértelmű. De gondoljon csak bele! Az A kategóriás versenyzőinket a szülők minden nap hozzák, viszik. Szeretnénk megoldani, hogy busszal szedjék össze ezeket a gyerekeket reggel és délután. Az a szülő, akinek ilyen tehetséges gyermeke van, sokszor erre teszi fel az életét. Aki ilyen szinten sportol, ott családnak is komoly áldozatokat kell hozni.

Ha csak röviden kellene összefoglalni 2018-at, mit emelne ki?

Fantasztikus, nagyon sikeres és nagyon sok áldozatot követelő év volt. Nagyon erős szülői támogatás, edzői elhivatottság és a gyermekek fantasztikus teljesítménye az A és B kategóriában egyaránt. Ez egy nagyon-nagyon örömteli év volt. Bízom benne, hogy 2019 is legalább ilyen, de inkább eredményesebb lesz és végre anyagilag sem kell annyit sakkoznunk.