FELELŐSEN NYÍRBÁTORÉRT

„Egyikünk sikere a másik sikerének is a záloga.”

„ Valamikor május-június környékére várják a szakemberek, hogy megfordul a trend, több lesz a vakcina, mint az igény. Akkor jön el a mi időnk, hogy a szabadpiacon próbáljunk beszerezni engedélyezett vakcinát” mondta Máté Antal, aki szerint alaposan fel lehet gyorsítani az oltást, ha az önkormányzat tudna vásárolni oltóanyagot. Nagy Miklós interjúja.

 

Egy önkormányzatnak van arra lehetősége, jogosultsága, hogy saját beszerzésű vakcinával felgyorsítsa a koronavírus ellen védelmet nyújtó oltás elérését? Már persze, ha egyáltalán be tudják szerezni az oltóanyagot.

Sokan emlékezhetnek, hogy tavaly hasonló folyamat játszódott le a tesztelésekkel kapcsolatban. Akkor is ment a vita, hogy mennyi embert kell, illetve lehet szűrni, ki tudja ezt megszervezni, vagy akár még az is felmerült, hogy egyáltalán van-e értelme a tömeges szűrésnek. Mi akkor , még novemberben azt mondtuk, hogy  a tesztelésnek értelme is van és hatása is van és saját beszerzésű tesztekkel nagyon sok embert szűrtünk és szűrünk rendszeresen a városban.

Ha már a tesztelést említi, mik a tapasztalatok?

Ma már a városban jelentősen csökken a pozitív tesztek száma. Szerencsére nem találtunk pozitív eseteket az utóbbi szűréseknél a legtöbb intézményünknél. Meggyőződésem, hogy a városi, viszonylag jó helyzet kialakulásához jelentősen hozzájárult az is, hogy időben kiszűrtük és a munkahelyekről kiemeltük a fertőzött munkatársakat. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy a tesztelést kiterjesztjük a Nyírbátori Járás lakóira is.

Térjünk vissza az oltásra. Beavatkozhat az állami Covid elleni oltási kampányba egy önkormányzat?

Erre vonatkozóan semmilyen korlátozó jogszabály nincs. Egyébként nálunk ez sem teljesen előzmény nélküli.  A mi önkormányzatunk már évek óta megvásárolja a Rotarix védőoltást az újszülött gyerekek számára.  Együttműködési megállapodásunk van a háziorvosokkal és a forgalmazóval. Ahol a szülők igénylik, minden újszülött megkapja ezt az oltást. Csak megjegyzem, az is egy kettős oltással nyújt teljes védettséget. Jogszabályi értelemben ez a koronavírus elleni oltás is egy védőoltásnak számít.

Ma tehát biztosan tudjuk, hogy az önkormányzat, ha a piacon hozzájutna a vakcinához, azt itt minden további nélkül felkínálhatná nyírbátoriaknak?

A jelenlegi jogszabályok szerint erre meg van a jogosultságunk.

Van erre pénze a városnak? Már többször beszéltünk arról, hogy milyen nehéz anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok.

Ma még kevesebb a vakcina, mint amennyire igény van. Azt is tudjuk, hogy egyre több vakcina engedélyeztetése van folyamatban. Valamikor május-június környékére várják a szakemberek, hogy megfordul a trend, több lesz a vakcina, mint az igény. Akkor jön el a mi időnk, hogy a szabadpiacon próbáljunk beszerezni engedélyezett vakcinát. Ma az a feladatunk, hogy akkorra kialakítsunk egy olyan rendszert, amibe képesek leszünk gyorsan, hatékonyan végig oltani azokat városlakókat, akik szeretnének védőoltást.

Ha jól értem, akkor úgy véli, hogy május-júniusra, államilag még közel sem oltják be a lakosság szűkséges részét?

Nagyon örülnék, ha addigra mindenkit beoltanának, aki igényli és már nem is lenne szűkség a mi beavatkozásunkra. A jelenlegi számokat látva és a folyamatokat figyelve, ebben azért kétségeim vannak.   Ráadásul itt van ez a regisztrációs vita is, ami sokakban egy elzárkózási hajlandóságot erősített meg. Abban  hiszek, hogy ezt a folyamatot az adott személy, a háziorvosával, önkormányzati vakcinával minden gond nélkül megoldja .Ezt sokkal egyszerűbben is meg lehetett volna csinálni. Emlékezzünk csak a madárinfluenza elleni védőoltásra. Akkoriban kisebb felhajtással, de többmilliós nagyságrendben végezték el a védőoltást. Az ember, ha valakiben megbízik, akkor az a háziorvosa.

Miben gondolkodnak, hogy milyen arányú lehet az átoltottság akkorra, amikor már a szabadpiacon is hozzáférhető lesz a vakcina?

Úgy gondoljuk, hogy a lakosság 30-40 százaléka az állami rendszeren keresztül megkapja addig oltást, s nekünk a másik 30-40 százalékát kell gyorsan vakcinához juttatni, hogy minél hamarabb kialakuljon a biztonságunk. Mostani tervek szerint 7000 vakcinára lesz szűkségünk, hogy a 3000-3500 embert be tudják oltani. Ennek az anyagi része 15-25 millió Ft körülbelül, s ezt a pénzt elő fogjuk teremteni. Ez az a kategória, amire megtaláljuk a forrást.

Megkérdezték erről a lakosságot, vagy milyen igény alapján merült fel az önkormányzat beavatkozásának a szükségessége?

Nem volt ebben kutatás, de nagyon sok ember sürgető igényként vetette fel az oltási kérdést. Egyébként is az önkéntességet kell hangsúlyozni, ezt egy jó kommunikációval széles körben népszerűsítjük, az ingyenességet természetesnek vesszük, akkor nagyon sokan igényelni fogják, minden előzetes regisztráció nélkül is. A cél, hogy minél hamarabb elérjük a legalább 60 százalékos átoltottságot. Azt is tudnunk kell, hogy az esetleg valamilyen betegség miatt nem olthatókat azzal tudjuk védeni, ha mi beoltatjuk magunkat. Ennek is a függvénye, hogy minél hamarabb tudjunk ismét normálisan élni.

Ebben az ügyben lesz valamilyen együttműködés az ipari park cégeivel, hiszen sokezren járnak dolgozni Nyírbátorba?

Már tárgyaltunk is több céggel és valamennyi nagy foglalkoztatóval tárgyalunk még a következő hetekben. Nyilvánvalóan a cégek is abban érdekeltek, hogy a dolgozóik minél nagyobb százalékban vegyék fel a védőoltást. Egy cég működésének garanciája, ha egészségesek és munkára képesek a dolgozói. Szóval igyekszünk bevonni a cégeket is. Ha ezt sikerre visszük, akkor nem csak a várost, hanem a térséget is védeni tudjuk, hiszen tényleg többezer ember jár a térségből az ipari parkba dolgozni.

Felelősen a városért mozgalom

Adókedvezményből „okospad” és platánsor

Az állam, idén, a kis és közepes vállalkozások esetében elengedi az iparűzési adó felét. Ennek az ügynek csak az a szépséghibája, hogy ezzel ismét az önkormányzatok költségvetési pozícióit rontja, a város esetében mekkora kieséssel kell számolni?

Az érintett vállalkozások a múlt évben 160 millió Ft-ot fizettek be, tehát 80 millió Ft-ról van szó.

Most nyilvánosságot kapott egy kezdeményezés, hogy az érintett vállalkozások ne vegyék igénybe ezt az adókedvezményt, hanem idén is a teljes összeget fizessék be. Miért tennék ezt?

A kezdeményezés a Nyírbátor Jövőjéért Egyesület részéről jött. Több szereplővel – vállalkozókkal, civil szervezetek képviselőivel – beszélgettünk erről, hogy ezt a ”mozgalmat” érdemes lenne elindítani. Azt persze, csak úgy, nem várhatjuk el, főleg ebben a nehéz időszakban, hogy egy ilyen kedvezményről, mindenfajta koncepció nélkül lemondjon bármelyik vállalkozás is.

Megnézték már, hogy egy-egy szereplő esetén milyen nagyságú összegekről van szó?

Sok érintett vállalkozásról beszélhetünk, akik igénybe vehetik ezt az adókedvezményt. 200-300 vállalkozás van és köztük 20-30 között van azok száma, akik milliós nagyságrendű iparűzési adót fizetett az elmúlt években. A többség 50000-300000 Ft között fizet. Amikor ez a kezdeményezés megfogalmazódott, akkor azt mondtam, hogy valahogy csak meg kellene tudni az érintettek véleményét is, hogy egyáltalán lenne-e hajlandóságuk partnerül szegődni.

Van már olyan vállalkozó, aki jelezte, hogy tetszik neki az ötlet?

Már eddig beszéltem tíz vállalkozóval, s közülük nyolcan azt mondták, ha világos lesz a cél, és ez tényleg fontos a városnak, s átláthatóan használjuk fel így keletkezett forrást, akkor ők hajlandóak ebbe beszállni.

Ha jól értem, most arról lehet szó, hogy az a vállalkozó, aki lemond az adókedvezményről, konkrétan is tudhatja, hogy mire költik el ezt a pénzt?

Ez egy nagyon fontos kritériuma a forrás felhasználásának. A város költségvetésén belül ezt a pénzt többletbevételként kezeljük majd. Meghatározzuk, hogy milyen célra fordítjuk, amit nyilván az egyesülettel közösen fogunk eldönteni. Az is teljesen természetes, hogy a célok meghatározásába bevonjuk a vállalkozókat is. Ha aztán ennek eredményeként létrejön valamilyen produktum, akkor azt is elmondhatjuk, hogy ezekből a felajánlásokból tudtuk megvalósítani.

Mekkora összegre számítanak?

A falajánlások esetében a legkisebb összegnek is örülni kell. Abban bízom, hogy 40-50 vállalkozást elérünk. Azt remélem, hogy többmilliós nagyságrendről beszélhetünk majd februárban. Éppen a bizonytalanság miatt nehéz lenne megmondani, hogy mire költjük a pénzt. Ha 10 millió Ft pluszunk lesz így, s ebben szinte biztos vagyok, akkor erre szabjuk a nemes célokat, de előfordulhat, hogy akár a duplája is lehet amiről lemondanak, s akkor igazán komoly célokat is ki lehet tűzni.

Ha egy vállalkozó fejével gondolkodom, akkor az nyilván egy jó dolog, ha tudom, hogy mire költik az adómat, de az még klasszabb, ha részben még meg is mondhatom, hogy mi az amit konkrétan is támogatnék.

Az nyilván kivitelezhetetlen, hogy mindenki becímkézze a felajánlást, mert akkor szétforgácsolódik a pénz. Az működőképesebb, ha leteszünk egy céllistát, hogy miből lehet választani.  Ezt a listát persze  az egyesülettel, akár az érintettekkel közösen állítjuk össze.

Előfordulhat, hogy a pénz felhasználásával valamilyen módon visszahatnak a vállalkozások életére is, vagy inkább a városban most meglévő hiátust próbálnak pótolni?

A kettő összefügg. Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy egy sikeres városban vállalkozni is sikeresebben lehet. Ha ebben a városban jobb élni és jobbak a körülmények, az közvetett módon a vállalkozások sikerességére is hatással van.  A felhasználásra felmerült például a városi expo.  Az nem csak gazdasági bemutató, hanem egyúttal kulturális programok sora is. Szintén felmerült a közösségi terek fejlesztése, mint például az okospadok elhelyezése, a zöldfelületek növelése. Ettől szebb és még XXI. századiak is tudunk lenni. Ebből a forrásból szeretnénk elindítani egy programot, ami a város egy tervszerű fásítási programja lehet. Ez már túl is mutat a mostani kezdeményezésen. Szakemberek, aktivisták bevonásával döntenénk el, hogy mely utcákban, mely közterületeken kell fát ültetni és azt is eldöntenénk, hogy milyen fákat ültessünk. Ebben a programban széleskörű összefogásra számítunk. Ki ne szeretne majd az unokájával végig sétálni egy gyönyörű platánsor alatt, hogy azt mondhassa, ennek az elültetésében én is részt vettem?

Tudni fogja a városlakó, hogy mely vállalkozásoknak köszönhető a fásítás, vagy éppen az „okospad”?

Ezt mindenképpen szeretnénk. Mivel egy új kezdeményezésről beszélünk, valamilyen nevet akarunk adni a mozgalomnak. Igazából azt szeretnénk, ha ez a mozgalom nem csak idén, hanem a jövőben is tovább élne. Készül ehhez egy szlogen, logo, amit az üzlet. vállalkozás felhasználhat a cégtábláján, kirakatán, levelezésén, gépjárművére is felragaszthatja. Ez egy jó marketingje is lehet a cégeknek. Szerintem sikerült bebizonyítanunk az elmúlt években, hogy a város és a helyi vállalkozások a város fejlesztésében nagyon jól tudnak együttműködni. Egyikünk sikere a másik sikerének is a záloga.