Forma, stílus, hagyomány

Településképi arculati kézikönyv

Ha késve is, de végre olyan kormányzati szabályozás született, amelyek célja, hogy valamilyen ízlés-rendszerbe tereljék az építkezőket, átalakítókat, felújítókat. Nyírbátorban is elkészült az ehhez szűkségek Településképi Arculati Kézikönyv. Marosán Andrea főépítésszel arról beszélgettünk, hogy az új szabályozás mire terjed ki, illetve, hogy vajon hozhat-e látványos javulást Nyírbátorban. A riporter Nagy Miklós.

A képviselőtestület legutóbbi ülésén elfogadta a Településképi arculati kézikönyvet. Ez feltehetően egy olyan szabályozás, amivel igyekeznek egységes rendszerbe terelni az építkezők, felújítók, sokszor nagyon is egyedi és kirívó városképi törekvéseit. Korábban nem volt szabályozás?

Természetesen korábban is voltak erre vonatkozó szabályok. 2015-ben született egy rendelet. Korábban ehhez hasonló szabályozásról nem nagyon beszélhetünk.

Sajnos ez meg is látszik, szinte minden település, kicsit kaotikusnak tűnő kinézeten. A XX. század második felétől rohamosan kezdtek fejlődni bizonyos települések és az embernek néha az az érzése, hogy szinte mindenki úgy és azt épített, amit és ahogyan akart. Ettől kifejezett szörnyszülöttek torzítják az ember szépérzékét.

Igen ez tényleg ilyen gondolatokat ébreszthet a szemlélőben, hogy a lényeg nem a szép és tájba, környezetbe illeszkedő építmény, hanem csak annyi, hogy szerkezetileg biztonságos és lakható, vagy használható legyen valamely épület, ház, intézmény. A forma és a stílus legfeljebb másod, vagy harmadsorban jött számításba. Ha későn is, de legalább innentől erre már nagyon oda fogunk figyelni.

Mit gondol, ezeket a megsebzett településeket lehet egy kicsit is orvosolni ezekkel az új szabályozásokkal, vagy csupán a jövőre lehetünk biztosak abban, hogy nem lesznek rikító színek, nem lesz színorgia, és nem lesz városképet romboló építmény?

Csak ez utóbbira merem azt állítani, hogy a jövőben nem lesznek rikító színek, borzalmas tömeg és anyaghasználat, amelyek rontják a város képét, rontják az összképet. Visszamenőlegesen már nem nagyon tudunk gyógyítani. Legfeljebb akkor, ha a korábbi szörnyek átalakítására, felújítására kerülne sor. Szerencsére kevés kirívó eset van. Egyébként ez is ízlés, irányzat dolga. A baj csak az, hogy a korábbi irányzatok nem sokszor illettek össze a főleg a hatvanas évek „építsünk kockát” stílusával. Ha most nézünk szét, látjuk ezeket az irányzatokat, hogy a kockaházaktól, hogy jutottunk el a mediterrán stíluson át a mai minimalista irányzatig.

Ön településmérnök. Nyilván teljesen más szemmel lát egy település-képet, mint én a civil. Ha tehetné, nagyon megváltoztatná Nyírbátor belvárosát?

Talán meglepem, de én nem változtatnám meg a belvárost alapvetően. Itt már a korábbi szabályozás is szigorú volt a belvárosra. Pontosan azért, hogy – egyrészt – megőrizze azt, amilyen, illetve, hogy ne rontsuk tovább, mint tették azt elődeink. Pontosan tudjuk, ezt bevallhatjuk, hogy vannak épületek, köztük középületek, amelyek tényleg nem illenek a központi település képbe. Ezekhez nem tudunk hozzányúlni, de azt meg tudjuk akadályozni, hogy tovább ronthassák a képet, akár reklámokkal, vagy olyan épületekkel, amelyek nem hordozzák Nyírbátor stílus jegyeit.

Picit sem sajog az építész szíve, amikor a városházával majdnem szemben  látja a könyvtár épületét, ami egy éktelen sebnek tűnik a többi épülethez képest. De a városháza melletti művelődési ház „szépsége” is megosztja a véleményeket. Miközben az utóbbi épület tervezője egy zseniális építész, csak éppen talán az építmény máshol jobban mutatna.

Valóban vannak véleménykülönbségek, s lehet vitatkozni. Ami a könyvtár épületét illeti, folyamatosan tervezzük a felújítását és hozzá a pályázati forrást. Ott van egy dombormű is és éppen ezért avatkoztunk be, amikor az ottani üzlettulajdonos új portált alakított ki. Azt mi megváltoztattuk.

A volt Takarékpalota színezése, illetve az új felirat is átment az önök szűrőjén?

Természetesen, mind a színezésben törekedtünk az eredetihez hasonlót visszahozni, illetve a felirat is megfelel és majd még a világítás is olyan része az épületnek, amit velünk egyeztetve alakítottak ki.

Ezek után pedig nem is fordulhat elő, hogy ne egyeztessen valaki építés, illetve felújítás, vagy átalakítás előtt. Ez mire vonatkozik? Színvilág, forma, tömeg, elhelyezés?

A Településképi arculati kézikönyv az egész város területén szabályozza az építéssel kapcsolatos kérdéseket. Ez a szabályozás a teljes közigazgatási területre, azaz a külterületre is kiterjed. Egy várost nem egy homogén egységként kell felfogni, hiszen különféle karakterű területekből áll. Éppen ezért vannak frekventáltabb területek, ahol szigorúbbak az előírások. Vannak nagyon vegyes képet mutató részek, ahol „puhább, megengedőbb a szabályozás. Alapvető szabály, hogy pasztell színeket szeretnénk. A tetőfelületre nem engedünk a jövőben reklámfelületet elhelyezni. Ezután nem lehet villódzó reklámokat kihelyezni.

Nos tehát a jövőben célszerű ezt az arculati kézikönyvet alaposan tanulmányozni mindenkinek. Hol található ez a szabályozás?

A város honlapján hamarosan megtalálja mindenki. Érdeklődhetnek a polgármesteri hivatalban is. Hozzám is lehet jönni, minden hétfőn. Érdemes mindenféle építés, bővítés, átalakítás előtt konzultálni velem. Egyébként is szabályozza az építési rendelet, hogy minden lakóépület építése előtt, egyszer kötelesek egy szakmai konzultációt megejteni velem.

Miféle kötelezettségeket írhat elő a városi főépítész?

A jogkör a polgármesteré, én segítem őt szakmai alapon. A konzultációról készül egy emlékeztető, amit az építési e-naplóba fel kell tölteni. Az ellenőrzés alkalmával az ellenőrök innen tudják, hogy a konzultáció során miben egyeztünk meg.

Milyen eszközök vannak arra, hogy az építtetők tényleg betartsák azt, amiben a konzultáció során megállapodtak?

A rendelet tartalmaz kötelezést, illetve bírságot is. A kormányrendelet 1 millió Ft-os bírságot is lehetővé tesz, de nyilván a települések maguk döntik el, hogy mekkora lehet a kiszabható felső határ. A gyakorlati tapasztalatom az, hogy a települések vezetői nem arra törekszenek, hogy minél nagyobb bírságokat szabjanak ki.

A viszonylag alacsony bírság, a szelíd kényszer elegendő ahhoz, hogy egyre inkább jogkövető magatartásra bírják, az amúgy nagyon találékony honfitársainkat?

Remélem, hogy nem a bírság réme riasztja majd el az embereket attól, hogy ne lila, vagy hupikék színű házakat építsenek. Abban bízunk, hogy a közízlés fejlődik annyira, ami eleve a városképhez illeszkedő építményeket eredményez majd. Egyébként pedig még ez a rendelet is változtatható. Évente a testület felülvizsgálja és az igényekhez igazíthatja a saját szabályozását.

Ebben az egész folyamatban mi lehet a helyes időrendi sorrend?

Nyilvánvalóan az a legoptimálisabb, és akkor a legzökkenőmentesebb a folyamat, ha az elején találkozunk és akkor pontosítani lehet, hogy milyen szabályozások, elvárások vannak a városban és ezeknek megfelelő terveket érdemes készíteni.

A későbbiekben a belvárosi üzletek portáljai egységesek lesznek?

2015-től ezt már egy rendelet szabályozza és ez a törekvésünk, hogy azonos koncepció szerint alakítsák ki az új portálokat, vagy ha átalakításra kerül sor, akkor a helyi szabályozásnak megfelelően történjenek az átalakítások. Természetes törekvésünk, hogy az utcaképhez illeszkedő portálok legyenek a jövőben.

Mennyi energia kell a meggyőzéshez?

Többnyire azért megtaláljuk azt helyes arányt, ami elfogadható az építtetőnek és még a városképhez is illeszkedik az átalakított épület.

Itt és eddig az új építésekről, vagy az átalakításokról és még a felújításokról beszéltünk, de komoly feladat lehet, ha egyáltalán, ami abból adódhat, hogy vannak, akik hagyják lepusztulni az ingatlanjaikat és ezzel alaposan próbára teszik a szépérzékünket.

Mindent persze nem lehet megoldani egy rendelettel…

Na, de ez i a városképhez tartozik.

Egyetértünk. Ugyanakkor van egy olyan fogalom, ami a karbantartási kötelességet jelenti a tulajdonosok esetében. Ez azt jelenti, hogy nem hagyom elgazosodni a kertem, vagy az utca előttem lévő részét. Ugyanakkor csak érdekességként említsük meg, hogy például a kerítés, ami lássuk be sokszor nagyon meghatározó elem egy ingatlannál, kikerült a kormányrendeletből.

Vagyis aki akar várfalat épít, aki akar csicsásra festett vaskerítéssel borzolja a szépérzéket?

Talán nem egészen , hiszen, amikor találkozunk, akkor erről is beszélünk…

Na persze, csak azt nem kell betartani.

Igyekszem meggyőző lenni. Bízzunk a természetes ízlésben és higgyünk abban, hogy a nagy többségnek van szépérzéke. Egyébként pedig ez a rendelet is változhat a tapasztalatok ismeretében.

Még egy fontos terület. Egy településről az első benyomásokat a bevezető utak környékének a képe adja. Ezekre a részekre van külön passzus?

A bevezető utak mentén egyrészt van a véleményezési lehetőségünk és van a bejelentési kötelezettség, ami a reklámok kihelyezését illeti. Azt mindenki elfogadja ma már, hogy a reklámok jelenléte alapvetően képes meghatározni a települések képét. Tudunk nagyon szörnyű reklámfelületekről és vannak kifejezetten ízléses, tetszetős a településképbe jól illeszkedő reklámok. Ezen utak mentén, a telek felé 25 méterig a tulajdonos nem csak a reklámok elhelyezésének a tervéről, de például a homlokzatok színezéséről is köteles bejelentést tenni. A helyi rendeletben meg kell nézni ezt a behatárolást, hogy meddig és kire vonatkozik ez a kötelezettség.

Mennyi időnek kell eltelnie, hogy egy ilyen szabályozás már a látványban is felfedezhető legyen Nyírbátorban?

Az új építésű területeken gyakorlatilag azonnal. A Széna réti – tervezett – lakótelep már ennek szellemében épül. A város más részein természetes, hogy idő kell, de lassan azért egységesedik és a szemnek is szép látvány lesz a város.