HOBBIBÓL HIVATÁS

Szülek Máté 2025. január 1-jén, a nagyszabású Újévi koncerten vehette át a Nyírbátori Fúvószenekar „Év zenésze 2024” elismerését Kasellák Zsolt művészeti vezetőtől. Máté oszlopos tagja a fúvószenekarnak, tehetségére, aktív munkájára számít az együttes. Nemcsak több hangszeren játszik, énekel, hanem tanítja is a zenét a Nyírbátori Tinódi Sebestyén Alapfokú Művészeti Iskolában. Az eddigi zenei karrierjéről, a nyírbátori zenei életről kérdeztem.

Mi járulhatott hozzá ahhoz, hogy te kapd meg a zenekartól ezt az elismerést?
Nagy öröm volt számomra, de egyben meglepetés is, egyáltalán nem számítottam rá. Az év zenészét egy titkos szavazással választjuk meg. Mindenki szavazott valakire. Hogy most miért én lettem? Azt igazából nem tudom megmondani. Mindenki egyénileg döntötte el, hogy kire szavazott.
Hogy csöppentél bele a Nyírbátori Fúvószenekar életébe?
Igazából, amikor megérkeztünk Nyírbátorba, egyből felkerestem a karmestert. Akkor Fazekas Misi bácsihoz volt elérhetőségem, aki egyenesen továbbított Kasellák Zsolthoz, és felvettem vele a kapcsolatot. Ahogy elkezdtem Nyírbátorban élni, dolgozni, tanítani, egyből az első próbán már ott voltam a zenekar életében is.
Mikor és hogyan kerültél Nyírbátorba?
Nyírbátorban ez a harmadik tanévem. Rézfúvós tanár vagyok, itt tanítok a nyírbátori zeneiskolában trombitát, nagyon sok furulyás növendékem van és egyéb rézfúvós hangszereken is tanítok. Emellett a református gyülekezeti életben is aktívan részt veszek, a gyülekezeti kórus tagja vagyok. A Nyírbátori Fúvószenekar egyik első trombitása vagyok, illetve a Bátor Brass Ensemble trombitása. A feleségemmel, Szülek Flórával élünk itt. Nyírbátorban nagyon sok lehetőség van zenei élet szempontjából is. Mindig vannak programok, mindig van mire készülni, amiben csak tudok, mindenben részt veszek és segítek.
Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével? Mikor vettél először hangszert a kezedbe és az melyik volt?
A zenével második osztályos koromtól kezdve foglalkozok. Kárpátalján is – ahonnan származok – a tanároknak toborozni kell a gyerekeket. Szeptember elején bejött hozzánk az egyik tanár, és kérdezte a gyerekeket, hogy ki szeretne zeneiskolába járni. Mai napig nem tudom, hogy miért – valószínűleg Isten vezetése volt akkor is már ez –, jelentkeztem és egyből a trombitára. Hogy miért? Azt nem tudom pontosan.
Mi volt a következő lépés?
A mezőkaszonyi zeneiskolába jártam négy évig. Aztán a tanárom, akinél elkezdtem a trombitát, sajnos elhagyta a pályát, átkerültem egy másik tanárhoz, viszont ő Beregszászban tanított. A maradék néhány évemet a beregszászi zeneiskolában fejeztem be. Ott egyértelművé vált, hogy a zenei pályát választom. Az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolába felvételiztem, majd ott is végeztem. Egyértelmű volt, hogy nincs más út, csak a zene. Már eldöntöttem, hogy jó lenne anyanyelvi szinten továbbtanulni, ezért nem Lembergbe mentem, hanem a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karára felvételiztem, ahol 2021-ben végeztem. Mellette 2020-ban a covid idején az egyetemi oktatás is félig-meddig online formában volt, elkezdtem tanítani a beregszászi zeneiskolában, két évig. Aztán kerültünk a feleségemmel Magyarországra, először Nyíregyházára, majd Máriapócsra, de ott nem volt református gyülekezet, ezért jártunk át Nyírbátorba és így kerültünk ide. Megismerkedtem Fazakas Tiszteletesékkel, akik invitáltak engem a zeneiskolába és segítettek, hogy elinduljon itt a zenei pályafutásom.
Sok diákkal dolgozol, és te tanítod meg őket valamelyik hangszeren játszani.
A zeneiskolában teljes állásban vagyok, huszonöt növendékem van, a legtöbb még furulyás. Van, akit már sikerült invitálnom a trombitára. Az a tapasztalatom, hogy nagyon sok gyerek először fél a trombitától, de aztán rájönnek, hogy nem olyan nehéz, csak a technikáját kell tudni. Az öcsémet elkísértem januárban Budapestre a Virtuózok tehetségkutatóra. Otthon mindig játszottam neki, négy éves korában a kezébe adtam a trombitát, elmagyaráztam, mit, hogy kell és egyből meg tudta szólaltatni. Nagy tehetség. Most gitározni tanítom.
Gondoltál arra, hogy zenekari zenész legyél?
Korábban megfordult a fejemben, de mégis a tanári pályát választottam. Trombitán kívül játszok más hangszeren is. Van egy együttesünk, egy keresztény dicsőítő csapat, a Laudis Band, ami már idén tíz éves lesz. Minden tagja kárpátaljai. Nagyon sok felkérésünk van. Trombitázok, énekelek, dobolok, ha kell, gitározok is, több oldalról is tudom alkalmazni a zenei talentumomat.
Az Újévi koncerten volt egy zseniális szólód. Milyen hangszeren játszottál?
Szárnykürtön játszottam el a My secret love song című dalt a fúvószenekar kíséretében. Kasellák Zsoltit kértem, mikor láttam az összeállítást, hogy ne a végére tegye ezt a darabot, mert egy ilyen koncertprogramot végig fújni, és még a legvégén játszani egy szólót, az nem kis kihívás. Aztán mondta, hogy jó, persze. Közben ő megtudta, hogy én lettem az „Év zenésze”, és természetesen a legvégére hagyta, amit én csak utólag tudtam meg, hogy miért. A szóló előtt volt a díjátadás. Végül sikerült elfújnom, próbáltam tartalékosan játszani, és nagy segítség volt, hogy Nagy Zoltán kollégám és Németi János, a Vikár Sándor Zeneiskola tanára is kisegítettek az első szólamban.
(Máté szólóját visszanézhetik a Bátor Média YouTube csatornáján az Újévi koncert 2025 című videóban: https://www.youtube.com/watch?v=ll8dMZpAY7o)
Mit nyújt számodra a zene?
A családunkban hárman vagyunk testvérek. Én voltam az első, aki zenei pályára léptem. Engem követett a húgom, aki szintén zenetanár, most öcsém is zenét tanul és bízom benne, hogy ő is ezt a pályát fogja választani.
Miért érdemes egy fiatalnak ezt a pályát választania?
Azért tudom a fiatalokat, a gyerekeket ösztönözni a zenei pálya irányába, hiszen ez nemcsak egy hivatás. Az egy felemelő érzés az embernek, ha azt csinálja, amit szeret, és a hobbija a szakmája is egyben.

Polyák Dézi