Ma már tudjuk, hogy ebben az évben egy kb 600 millió Ft-os tétel emeli a város költségvetését, a református iskola vételáráról beszélek, amit a  beszélgetésünk napján jelentettek be. Ezzel az összeggel még nem számoltak az idei költségvetés összeállításánál. A közlöny megjelenése előtt volt információjuk, hogy a református egyház megkapja a vételárat a kormánytól?

A vételárral kalkuláltunk, de nem ebben az évben. A költségvetés összeállításánál csak olyan tételeket veszünk figyelembe, amiről biztosan tudjuk, hogy meg is kapjuk. Ez az emlegetett adásvétel és a vételár csak akkor kerül a költségvetésbe, amikor a szerződést megköltjük és a pénz beérkezik. Annak idején tehát jó döntés volt, hogy a képviselőtestület akkor hajlandó megválni egy vagyonelemtől, ha annak az ellenértékét kifizetik. Korábban felvetődött, hogy az iskolát adjuk át ingyenesen az egyháznak, de a képviselők ezt nem támogatták. A kormányzat olyan sok mindenre  költ pénzt, s mi úgy gondoltuk, hogy abba a körbe ez iskola, s annak megvétele is beleférhet. Egyáltalán nem mindegy, hogy most kapunk érte 600 millió Ft-ot, vagy a sima átadással semmit nem kaptunk volna.

Az idei költségvetés tervezetéről tartottak egy „online” egyeztetést – amit egyébként simán ki is hagyhatott volna a veszélyhelyzetre hivatkozva – de azt vettem észre, hogy nem igazán akartak változtatásokat a képviselők. Mi ennek az oka?

A hagyományos, a megszokott testületi üléseken sem nagyon szokott előfordulni, hogy strukturális változásokat szeretne valaki, vagy valamely frakció elérni. Az idei költségvetés a járványhelyzetből, illetve a kormányzati intézkedésekből következően sokkal feszesebb és sokkal inkább meghatározott célokra költhető. Idén jóval kisebb lesz a mozgásterünk, mint az előző években volt. Éppen ezért tényleg csak minimális változtatási javaslat érkezett.

A tavalyi költségvetési összeg csaknem másfél milliárd Ft-al volt több, mint az idei. Nyilván ez nagy különbség nem csak az adószabályok megváltozásából következik.

Az adott nagyberuházásokat, az adott évben, teljes összegben vesszük figyelembe. Ilyen volt a kb. másfél milliárdos ipari parkos projekt, de a kerékpárutak is hasonló módon jelentek meg a tavalyi költségvetésben. Azok egy része már megvalósult a tavalyi évben és idén már csak a maradékot vesszük figyelembe.

Idén semmi ilyen nagyobb beruházás, fejlesztés nem lesz?

Ez egy átmeneti év, ami támogatott projekteket, pályázatokat illeti. A régiek már kifutnak, az új pályázatokat pedig még nem hirdették meg. Ugyanakkor, szerintem lesznek idén is új dolgok. Vannak még határon átnyúló pályázataink, amelyekben még mindig lehet pozitív döntés, de jellemzően, idén a meglévő projektjeink befejezése történik idén.

Mi „ütötte” meg legjobban a város költségvetését?

Eddig, bármikor szóba került a költségvetésünk, nagyságrendileg kb. 600 millió Ft-ról beszéltem, amennyivel biztosan romlik a pozícióink. Ebben a legjelentősebb tétel a szolidaritási hozzájárulás megemelése. Eddig, ilyen jogcímen 2020-ban 138 millió Ft-ot fizettünk az államnak a saját bevételeinkből, idén ez már a tavalyi háromszorosa lett, azaz 415 millió Ft-ot von el az állam.

Csak, hogy érzékeljük mekkora tételről van szó: mi az államtól, az állami feladatok ellátására összesen kapunk 900 millió Ft-ot, s ehhez képest az említett jogcímen pedig visszafizetünk az államnak 415 millió Ft-ot. Idén tehát a működéshez kapott állami hozzájárulás nem éri el az 500 millió Ft-ot. Ez az állami hozzájárulás folyamatosan csökkent az elmúlt években. Nyírbátorban ez az állami normatíva 10 éve még 2 milliárd Ft volt. Nos tehát az un. szolidaritási hozzájárulás 250 millió Ft-al rontja a tavalyi évhez képest a helyzetünket. Azt már talán mindenki tudja, elvonták a gépjárműadó korábban bennünket illető részét, ez újabb 50 millió Ft, és a gazdaság visszaeséséből következően, még kb. 300 millió Ft iparűzési adócsökkenéssel is kalkulálunk. Beszélnünk kell még a saját cégeinkről, ahol, csak a bevételkiesés miatt is kb. 100 millió Ft mínusz keletkezik.   Nem működik a fürdő, kemping, nincs túrizmus, a gyógyászat sem hozza a bevételt. Tudom, hogy ez így 700 millió, de abban is bízom, hogy év közben azért ezek a számok javíthatók lesznek. Nos tehát, a működési mérlegünk közel 4 milliárd Ft, s itt kell megtakarítanunk 600 milliót.

Pont itt könnyű felvetni a kérdést, hogy az iskoláért kapott 600 millió Ft-al éppen be lehetne tömni ezt a költségvetési lyukat. Ez még akkor is felvetődik az emberben, ha tudja, közben vannak azért távlati célok, amelyekre majd szintén kell a pénz. Ez mínusz 600 milliós lyuk miben érezteti a hatását?

Azt előre kell bocsátani, hogy ezt a 600 milliót nem fűnyíró szerűen vágtuk le minden költségvetési tételről. A költségvetés kb. 60-70 százaléka olyan tételekből tevődik össze, amin nem lehet spórolni. Ilyen például a működéshez kapcsolódó bérköltség, amit nem tudunk csökkenteni, a közüzemi költségeken nem tudunk csökkenteni.  Amivel idén nem kalkulálunk, azok a fejlesztések, amiket a korábbi években, teljes egészében saját forrásból valósítottunk meg, idén ilyenek nem lesznek. A dologi kiadásoknál is inkább a saját karbantartóink végzik el a szűkséges munkákat. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a mi költségvetésünk, minden nehézséggel együtt is stabil költségvetés. Ebben csak valós bevételek vannak és minden kiadási tétellel is számoltunk a pénzügyi terv összeállításánál.

Tehát pénzhiány miatt Nyírbátorban nem állnak le a szolgáltatások év közben?

 Nálunk, abban mindenki biztos lehet, minden szolgáltatás működni fog, mert ki fogjuk fizetni a számlákat. Nem szüntetjük meg az eddig kialakított támogatásokat, a szociális juttatásokat, ösztöndíjakat, gyógyászati kezeléseket sem.

Konkretizálná, hogy hol fáj majd leginkább ez a relatív pénzhiány?

Nézzük a Városfejlesztési Kft-t. Ha a járvány után végre kinyithat a fürdő, akkor a korábbiaktól eltérően, sokkal szűkebb nyitva tartással üzemel majd. Hétköznaponként, délelőtt zárva lesz.

Ez létszámleépítést jelent?

Igen, sajnos ezt a lépést is meg kell tenni.  Ilyen típusú beavatkozások történnek. Abban bízom, hogy az év közbeni, esetleges többletbevételek majd segítenek ezek helyreállításában.

S pont egy ilyen nehezebb évben kerül vissza az idősotthon, ami nyilván plusz forrásokat igényel, illetve itt van még az orvosügyelet kérdése, ami szintén több pénzbe kerül.

Az orvosügyelet az korábban is plusz teher volt. Koncepcionálisan megegyeztünk erről a kérdésről is, ami, valamivel kedvezőbb finanszírozásivá teszi ezt a rendszert is. Ehhez tartozik, közben a „kistérséggel” sikerült lezárni minden vitás kérdést és még kapunk 15 millió Ft-ot idén. Az Idősotthont is átvesszük április elsejével és igen, ennek a feladatnak az ellátásához többletforrást kell biztosítani. Nem csak többletforrásról kell beszélnünk, hanem többlet létszámot is szeretnénk és magasabb szakmai szolgáltatást is akarunk nyújtani. Ráadásul még beruházások is lesznek az intézményben. Idén, az intézményeinkben a felújításokat a saját karbantartó brigádunk fogja elvégezni. Így lehet egy korábbi 10 milliós tételt 3 millióra levinni.

Amikor az első tervezetet elkészítettük, akkor még 300 millió Ft mínusz jött ki. Ezt követően, nagyon aprólékosan és gondosan számolt mindenki és kereste a megtakarítási lehetőséget. Ennek a végére még 100 millió tartalékot is tudtunk képezni. Mindenkinek jár a köszönet, aki részt vett a költségvetés elkészítésében.

Miután itt mindenki meg akart felelni az elvárásoknak, nyilván igyekeztek minden tételt a lehető legfeszesebbre húzni. Biztos, hogy sehol nem lesz működési zavar év közben?

Nem lesz. Biztos, hogy kemény ez az év, és a tavalyi év is nehéz volt és nagyon feszes hozzáállást követel minden vezetőtől és minden alkalmazottól is, hogy amit leírtunk a papírra, azt be is tartsuk. Azt azért meg kell jegyezni, hogy tartalék nélkül soha nem szabad nekimenni egy évnek, de az idei tartalék közel sem annyi, mint a korábbi években megszokott volt.

Említette, hogy pályázati dömpingre számít idén, illetve jövőre. Milyen pályázatok jönnének jól Nyírbátornak, illetve ezekre mekkora összegeket tettek fére?

Kezdjük azzal, hogy a korábbi években mindig számon kérték, hogy mire is költjük el azt hatalmas iparűzési adóbevételünket. A beszélgetés elején már szó volt arról, hogy a kötelező feladataink ellátásához, nettó módon, mintegy 500 millió Ft-ot kapunk az államtól. Ezek között csak a gyermekétkeztetéshez 60 milliót kell tennünk az iparűzési adónkból, a könyvtár működéséhez 30, az óvodához 70, a szociális szolgálathoz 100 millió Ft-ot, a polgármesteri hivatal működéséhez is 300 millió Ft plusz kell, az állami támogatás mellé. Itt van még a már korábban is említett szolidaritási hozzájárulás, ami több, mint 400 millió Ft és akkor nem is marad fejlesztésre semmi. Elment az adóbevétel. Ugyanakkor a beruházások persze nem maradhatnak el, mert akkor hogyan fejlődnénk. Ehhez a forrást, idén is, az ingatlan hasznosításból tudjuk előteremteni. Évente 200-300 millió Ft profitot tudunk ilyen módon előteremteni. Az ilyen pénzeket, s ide tartozik majd a református iskola vételára is, tartalékba helyezzük.

Magyarul, itt arról van szó, hogy nem ebből a bevételből lesz a járda.

A város elmúlt 20 évére jellemző volt, hogy igyekeztünk a forrásainkat optimálisan elkölteni. Mindig megvizsgáljuk, hogy mire van realitás, hogy külső forrásból tudjuk megvalósítani. Csak akkor költünk valamire saját forrást, ha már biztosan tudjuk, hogy arra nem tudunk szerezni valamilyen támogatást. Idén biztosra vehető, hogy rengeteg forrás nyílik meg az önkormányzatok számára Az Uniótól sokezer milliárd ömlik majd hazánkba. Az biztos, hogy nálunk rengeteg projekt van előkészítve. Ezek közül sok már ott van a kormányzat asztalán. Próbáljuk ezeket menedzselni, mint ahogy ezt tettük korábban is. Bízunk abban, hogy azok a célok, amelyekről az elmúlt években beszéltünk – elkerülő út, csapadékvíz rendezés, úthálózat korszerűsítés, kerékpárúthálózat bővítés…és még sorolhatnám – ezeket próbáljuk meg uniós pályázatokból megvalósítani. S mégis lehet olyan, amire szűksége van a városnak, de nem kapunk rá külső pénzt – mint pl az Fáy úti körforgalom – azt megvalósítjuk saját pénzből.  Ehhez évekig próbáltunk meg pályázati pénzt szerezni. Amikor nem ment, akkor saját forrásból oldottuk meg.

Van egy nagyon konkrét listánk, hogy mit szeretnénk ebben a ciklusban megvalósítani. Ez benne van a város gazdasági programjában. Ezt egyébként a képviselőtestület egyhangúlag fogadta el. Nincs olyan képviselői javaslat, amit kihagytunk volna a programból, s most ezeket próbáljuk meg – külső forrásokból – végrehajtani. Itt még arról is kell beszélni, hogy közben azért más forrásokból is történnek fejlesztések. Ilyen például a múzeum korszerűsítése és rekonstrukciója, a görög egyház bölcsődét épít majd, a reformátusok az iskolájukat fejlesztik. Ezek összeadódnak és ezért is hiszek abban, hogy Nyírbátor ebben a ciklusban is, mint ahogy az korábbi ciklusokban is, a megyei átlagtól lényegesen jobban fog fejlődni és megőrizzük a versenyelőnyünket. Ez a költségvetés ezt megalapozza.