Miközben több, mint 7.4 milliárdos az idei költségvetés, de ennek a pénznek a nyomasztó része eleve meghatározott célokra mehet csak. Mármint a pénz nagy része, több, mint a fele korábban elnyert fejlesztési pályázatok befelyezésére megy, a többi pedig a város működtetéséhez szűkséges. Mégis ütköztetni kellett az álláspontokat, de kérdés, hogy valójában volt miről vitatkozni, hiszen a pénzügyi mozgástér nem lehetett túlságosan nagy?

Mozgástér mindig van, ráadásul nálunk, figyelembe véve a bevételeinket, eleve nagyobb a mozgástér, mint egy átlagos önkormányzatnál. Az más kérdés persze, hogy a saját – korábbi – döntéseink miatt az idei költségvetésünk nagy része valóban kötöttnek számított.  Ám ne felejtsük el, hogy a testület, mint tulajdonos, dönthetne másként is, akár a lekötött ügyek tekintetében is. A város költségvetésében 1-1.5 milliárd Ft van, amit akár másra is költhetnénk. Azért ez elég jelentős mozgástér.

Persze ez csak elméletileg van így, hiszen csak nagyon komoly „válsághelyzetben” írnák felül a korábbi döntéseket. Nézzük, hogy milyen feladatok voltak „kőbe vésve”?

Az alapműködésre biztosítani kell a forrásokat. Ilyenek: munkabérek, intézmények szolgáltatási színvonalának fenntartása, működtetése. Ez alap, ezen nem lehet vita. Gondoljunk az óvodai neveléstől a szociális ellátásokig széles a kör. Még ezen a területen sem fedezi az állam a szűkséges összeget. A másik ilyen alap, a már futó nagy beruházások befejezése., amelyek költségei növekedtek. Ilyen a kerékpárút, az ipari parkos út és infrastruktúra építés. Ezeket be kell fejezni és biztosítani kell hozzá a saját erőt. A harmadik ilyen alap a Nyírbátorban élő emberek életminőségének megtartása, javítása. Ehhez tartoznak a kulturális lehetőségek, a különböző ifjúsági terek, illetve ide sorolhatóak a családtámogatások is. Ilyenek: ösztöndíj, első lakáshoz jutók támogatása, ingyenes védőoltás. Ez nagyjából 400 millió Ft. Ezeket meg kell tartani.

Mi az, ami új feladatként jelentkezik idén? Nyilván az alapítványi iskolával összefüggésben is költségek merülnek fel.

Ez például valóban új tétel idén. Itt az ingatlan megvásárlásának a költsége jelentkezett. Persze járulékos költségek is felmerülnek Ez nagyjából 150 millió Ft. Ugyanakkor az épület átalakításának a költsége már az alapítványt terheli.

A város költségvetési forrásai három jelentős részre oszthatók, mint az állami hozzájárulás, a saját adóbevétel, illetve az ingatlanértékesítés.

Van egy kisebb hányad, amely más típusú bevételből adódik, lakbér, más bérleti díj, étkezési hozzájárulás stb.

Az iparűzési adóbevétel folyamatosan nő, ergo látványosabban lehetne fejleszteni, vagy javítani a szolgáltatásokat, de közben az állami normatíva pedig csökken. Ez a kettő, hogy viszonyul egymáshoz?

Szinte egyenes arányosságról beszélhetünk. Ha azt nézzük, hogy az elmúlt pár év alatt az iparűzési adóbevételünk megduplázódott, miközben folyamatosan csökken az államtól kapott hozzájárulás, illetve még 160 millió Ft körüli összeget be is fizetünk szolidaritási adó címén. Ez tétel, csak idén 40 millió Ft-al több, mint amennyit tavaly kellett befizetnünk.

Az idei adatokat ismerve, akkor új, látványos fejlesztésekre már ne is számítsunk? Nyilván az ipari parkos fejlesztés folytatódik, illetve a két kerékpárút is megépül, de más most nem lesz?

Az említett két fejlesztés mellett, az év második felében talán elindulhat az inkubátor ház bővítése, illetve a fürdőbővítés is idei terv. Erre most kötünk támogatási szerződést. A fürdőben a gyógyászati részleg bővülhet a „török fürdővel”. Ez utóbbinak a befejezése a jövő évben várható.

Mennyiben nehezíti meg a város helyzetét az építőipari ár növekedés?

Itt, nagyságrendileg 500 millió Ft plusz költségről beszélünk.  Ez azt jelenti, hogy ezek a beruházások kb. 50 százalékkal drágultak. A pályázatot 2016-ben adtuk be, az akkori árakon számoltunk mindent. Két év alatt bírálták el és még egy év kellett a szerződéskötéshez. Látni kell, hogy legalább 4 év telt el az előzetes költségvetés és a tényleges szerződéskötés között. Annak idején arról már részletesen beszéltünk, hogy milyen, egészen az EU-ig terjedő utánajárásunknak köszönhető, hogy végül mégiscsak megnyerjük ezeket a pályázatokat. Közben óriásit nőttek az árak. Erről még annyit azért tudni kell, hogy a szerződéskötés előtt bele kellett nyúlni a tartalomba, azaz egy műszaki felülvizsgálatot is elvégeztettünk. Ha ez nem történik, akkor, még ettől drágább lenne ez a két projekt. Csak egy példa, hogy mi történt: a kerékpárút például, kb 40 cm-el keskenyebb lesz, azaz az előírt minimális szélességű lesz csak. Így is mellé kell tenni még 100 millió Ft-ot.

Ugyanakkor szűkség lesz további százmilliókra. Ennek a forrása lehet a kiegészítő pályázati támogatás, illetve a tervezett 300 millió Ft hitel. Ám még a hitelnél is van bizonytalanság.

A hitelt már tavaly is szerettük volna felvenni, de a kormány ezt nem támogatta.

Mi történne, ha idén sem kapnának zöld utat?

Ha nincs hitel, akkor nincs beruházás, hiszen nem tudunk további forrásokat mozgósítani.

Nincs ekkora tartalék a költségvetésben?

Ennyi tartalék nincs az idei költségvetésben. Nem fogunk visszalépni a városban létrehozott támogatási rendszerből, csak azért, hogy ez út megépüljön. Ha csúszik a hitel, akkor határidő módosítást fogunk kérni.

Bevételi forrásként kb. 200 milliós ingatlan értékesítéssel számolnak a költségvetésben. Ez csak terv, vagy már valójában megállapodások is vannak ezekről?

Mi mindig azt tervezzük be, amit már biztosan tudunk. Nálunk, a költségvetés tervezésénél nincsenek bevételi álmok megfogalmazva. Ezeknél, a vevő részéről, már legalább aláírt szándéknyilatkozat is megszületett. Ezek jellemzően ipari parki befektetések.

Tavaly jelentős útépítés, illetve útfelújítás volt a városban. Idén erre a célra a tavalyi összeg töredékét tervezték. Ez a folyamat, akkor egy időre, leáll?

Járdafelújítások lesznek, lesz azért új útépítés is. A Fáy lakótömb páros oldalán építünk utat, parkolókat. Az ipari út is útépítés, de lakossági utak szempontjából nem lesznek látványos fejlesztések. Más kérdés, ha többlet bevételeink keletkeznek, mert akkor azt- ahogy tavaly is- útépítésre is költjük. Itt, az aszfalt nélküli utak aszfaltozására lehet számítani.

A választási programban még szerepelt a csapadékvíz elvezetésének a megoldása, de én most nem találtam az idei költségvetésben erre utaló tételt. Miért?

A csapadékvíz okozta problémát kezelni kell. A legsürgetőbben azokon a területeken, ahol már kisebb esőzés is gondot okoz, ráadásul sokszor egészen nagy területeken. Itt egy rendszerről beszélünk. Az, hogy a városban a csapadékvíz elvezetése valóban megoldódjon, körülbelül 1.5 milliárd Ft-os beruházás. Ezt egy önkormányzat képtelen megfinanszírozni. A problémát megpróbáljuk kettéválasztani. Bizonyos területeken, önállóan is igyekszünk úgy megoldani a víz elvezetését, hogy közben más területeken – ebből – ne keletkezzen árvíz. Kisebb beavatkozások, amilyeneket már eddig elvégeztünk, lesznek önkormányzati forrásból is. Erre volt már példa eddig is. Idén is lesz ilyen, ami abban segít, hogy csökkentsük a problémát. A testület áprilisban hagyja jóvá ezt a programot. Nekünk az a célunk, hogy a teljes rendszert rakjuk rendbe, de ehhez uniós forrásokra van szűkségünk. Még ebben az uniós ciklusban is, de a következőkben is nyílik ilyen forrás, amire pályázunk.

Az idei költségvetésben drasztikusan csökkent a közfoglalkoztatásra szánt keret. Miért?

Ez- mintegy véletlenül – két szándék találkozásából is következik. Miután a városban van bőven munkalehetőség, nem hiszem el, hogy valakinek az lenne az érdeke, hogy ő csak az 50000 Ft-os közmunkából éljen, illetve tartsa el a családját. Nyilvánvaló, hogy ennyiből nem lehet egy családot eltartani. Ez csak a nyomort tartósítaná. Ha tehát csökkentjük a közfoglalkoztatási keretünket, akkor az embereket – tetszik, nem tetszik – átirányítjuk a tényleges munkaerőpiacra. De persze, közben mi még segítjük is ezeket az embereket, hogy képesek legyenek elhelyezkedni. Ez egy jó tendencia. Az elmúlt 5 évben 540 főről, 2020-ra 38 közfoglalkoztatott lesz a városban. Ez egyedülálló, talán még az országban is.