• Nyírbátorban hogyan becsülik meg a szociális szférában dolgozókat?
• Én erről pozitívan tudok nyilatkozni. Én úgy gondolom, hogy nemcsak a fenntartónk, nemcsak az intézményünk törekszik erre, hanem a város lakosaitól is nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk. Ez azt jelenti, hogy elégedettek a munkánkkal és úgy érzik, hogy sokat tudunk nekik segíteni és számíthatnak ránk – mondta Bodóné Erős Rózsa.
• A dolgozókat vajon mi az, ami a pályán tartja?
• Ez mindig nagyon nehéz kérdés, hogy mi tart minket pályán, hiszen ma Magyarországon a szociális területen dolgozóknak a fizetése nagyon alacsony. Mindenképpen, amikor leülünk beszélgetni, hogy ki-miért választotta ezt a hivatást, a türelem, az empátia, az emberszeretet kifejezések kerülnek középpontba. Ezek tényleg nem csak egyszerű szavak, hanem tiszta szívből jönnek. Velünk született adottság valószínűleg, hogy emberekkel tudunk dolgozni. Nehéz, de mégis megéri, hiszen valakinek nyújtani valamit abban, amire önmagától nem képes, szerintem az mindig erőt ad nekünk ezen a területen – tette hozzá Nyírbátor Város Szociális Szolgálatának intézményvezetője.

 - A segítségre szoruló embereken meglátom, kinek mi a problémája. Tudásomnak megfelelően próbálok nekik segíteni és tényleg emberi módon kezelem őket. Ez egy elhivatottság, tehát erre születni kell. Én teljesen más pályára készültem annak idején, de valahogy itt kötöttem ki, nagyon régóta ezt csinálom, és nem szándékozom más területre elmenni, mert én azt gondolom, hogy ez az a hivatás, ami nekem megadatott, amit nekem követnem kell. Nekem ez egy hatalmas elismerés, nem számítottam rá, nagyon szépen köszönöm annak, aki gondolt rám. Ez a munkámnak az elismerése, nagyon sok éves szociális területen való munkámnak szerintem ez egy megkoronázott dicsősége - mondta Oláh Edit, esetmenedzser (Nyírbátori Szociális Szolgálat), az elismerés átvételét követően.

 - Munkám során a szakmai tudásom mellett mindig érdekelt az, hogy a személyiségemmel is milyen pluszt tudok adni az ellátottaknak, illetve a csoporton belül is egy jó viszonyt próbálok kialakítani és mindig megfelelni a követelményeknek. Úgyhogy igyekszem, és ha úgy vették észre, hogy ez tényleg elismerésre méltó, akkor ezt külön köszönöm. Ezzel az elismeréssel szerintem az embernek az igyekezetét köszönik meg, értékelve talán a szakmai tudást és talán azt is, hogy magából a személyiségéből adódóan is jól végzi ezt a munkát. Ezen az elismerésen kívül szerintem többször kapunk visszajelzést az idősektől is és az is mutatja talán, hogy a munkánkat hogyan végezzük. És bizony jól esik, amikor még akár telefonon is megköszönik a munkánkat. A szociális munka egy segítő szakma, tehát szociális munkásként az az első, hogy segítő szándékkal forduljon az ember a hozzá fordulókhoz. Ha a segítő szándék, az empátia nincs meg, akkor szerintem hosszútávon nem maradnak az emberek ezen a pályán. Nem egy könnyű feladat, de igyekszem megfelelni, és az emberek szeretete az, ami itt tart – mondta Lórántné Szmolinka Anna, vezető (Nyírbátori Szociális Szolgálat Házi Gondozó Egysége).

- Én meghatódtam - megmondom őszintén -, hiszen a munkám során nekem ez a dolgom, ez a feladatom. Én nem igazán várok elismerő vállveregetést tulajdonképpen, de nagyon megtisztelő és nagyon hálás vagyok az elismerésért, amit nagyon szépen köszönök a vezetőségnek és mindenkinek, aki ebben részt vett - Farkas Ferenc, Óvodai-Iskolai Szociális segítő.

PD