Gyenge László, alezredes (Sz-Sz-B Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) a gyakorlat kapcsán elmondta: A kijelölt napon Nyírbátor településen a Nyírbátor településen elkészített külső védelmi terv komplex gyakorlatát tartottuk, ezt a gyakorlatot a vonatkozó szabályozás szerint háromévente kell gyakorolni, végrehajtani, illetve mi az erre történő felkészülés keretében évente, úgynevezett részleges gyakorlatot tartunk. A külső védelmi terv azokon a településeken készül, ahol az ott lévő, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek hatáselemzésének a vizsgálata során bebizonyosodik, hogy veszélyes anyag kerülhet úgy a környezetébe az üzemnek, hogy az az ott élő lakosságot vagy a környezetében tartózkodó személyeket veszélyezteti. Nyírbátor településen három ilyen üzem van jelenleg, ebből egy az Unilever, amely a mostani gyakorlatunkat érintette. A gyakorlat az üzemnek a gyakorlatával kezdődött, erre épült rá, ahogy valós helyzetben is az üzem területén bekövetkezik a baleset, amely odáig eszkalálódik, fejlődik, hogy az üzem területén, a kerítésen kívülre kerülve a lakosságot veszélyezteti. A külső védelmi terv évekkel ezelőtt elkészült és tartalmazza, hogy mi az a kör, amit az üzem veszélyeztet, hány fő lakosság van a veszélyeztetett területen, illetve tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket úgy a polgármesteri hivatal, mint a katasztrófavédelem részéről meg kell tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb a lakosság védelme biztosított legyen. Hozzátette: A gyakorlaton összesen nyolcvanhárom fő vett részt, ez nem csak a katasztrófavédelem állománya, hanem a települési polgárvédelmi szervezet állománya is, mentők, rendőrség, és minden olyan szervezet itt van, aki szerepel a külső védelmi tervben, akinek feladata és intézkedési kötelezettsége van a helyzetkezelés tekintetében. A mostani gyakorlatot figyelembe véve a veszélyeztetett területen mintegy nyolcvan fő lakik, akikről gondoskodni kell.

Máté Antal, polgármester arra a kérdésünkre, hogy hová tudnának menni az itt élő emberek egy ilyen veszélyhelyzetben, azt mondta: Nyilván egy komplett külső védelmi terv van elfogadva ezzel kapcsolatban. Ez azért fontos, mert attól függően, hogy melyik részén a városnak, milyen gyár, milyen káreseménye történik, annak megfelelően vannak megjelölve ebben a külső védelmi tervben, hogy hány embert és hova lehet kimenekíteni. Azért vesz részt ebben a gyakorlatban az önkormányzat, mert nyilván több olyan feladat van, amit az önkormányzat és az önkormányzat munkatársai kell, hogy végrehajtsanak ebben a folyamatban. Jellemzően általában iskolák, középületek, a Kulturális Központ, óvodák vannak megjelölve elsődleges gyülekezési pontnak, vagy elhelyezési pontnak. Mindez nyilván attól függ, hogy milyen a káresemény, hogy mivel kell számolni. Hogy mondjuk csak rövid ideig vagy akár hosszú órákig esetleg napokig kell bizonyos személyeknek a lakásukat elhagyni, és ennek megfelelően nyilván nagyon összetett a dolog.

A külső védelmi terv végrehajtásáért a polgármester felelős, és van egy polgárvédelmi csoport, ők különböző szakterületekkel és felelősökkel érintettek, akik a különböző feladatokat végrehajtják. Info-kommunikáció, tehát tájékoztatás, riasztási rész és kitelepítés, tehát logisztikai elszállítás. Gondoskodni kell a vagyonvédelemről természetesen, az ellátásáról a kimenekített embereknek. A katasztrófavédelem munkájának segítését is meg kell oldani , tehát kell egy műszaki csoport, bizonyos műszaki mentések vagy lezárások, vagy akadályok megszüntetése esetén. Ez tehát egy elég komplex feladatterv, ami összeállt, de minden csoportnak, minden feladattípusnak megvan a felelőse és a felelősök alá vannak beosztva még önkormányzati dolgozók is és egyéb városlakók, akik különböző területen dolgoznak. És természetesen a különböző feladatok ellátásában: egészségügyi tekintetben nyilván a mentőszolgálat, közlekedés tekintetében a helyi buszjárat, és még további hatóságok kell, hogy bevonásra kerüljenek. Nyílván a káresemény jellegéből adódóan, más-más káreseménynél más-más típusú segítségre vagy beavatkozásra van szükség.

eni