TARTALOM ÉS FORMA

Amikor kialakul az ellenzéki minimum, hogy milyen értékrend fogadható el mindegyik ellenzéki erő számára és ehhez társul, hogy egy győztes választások után mit kell tenni már másnap, azonnal magától értetődő lesz a forma, amiben közösen lép fel az ellenzék a Fidesz ellen, Tóth Bertalannal az MSZP elnökével Nagy Miklós beszélgetett.

 

Az ellenzéki pártok önálló listákkal indulnak az Európa Parlamenti választásokon. Ezzel vajon teljesen elszállt az a lehetőség, hogy komolyan megszorítsák a Fidesz-t?

Az MSZP persze nem szeretne egyedül indulni. Mi egy nyitott listát fogadtunk el és várjuk a PM döntését, hogy kit javasolnak a közös listánkra. Ugyanakkor az igaznak tűnik, hogy elmúlt az az esély, ami egy közös ellenzéki listával előállhatott volna, hogy komoly kihívói legyünk a Fidesznek.

A külön indulással nem lehet szoros eredményt elérni?

Ez kommunikációs eredmény is lesz. Ez a választás persze arányos választás, de azok a pártok, akik nem érik el az 5 százalékot, ők elveszítik a szavazatokat, de persze a mandátum ahhoz párthoz kerül, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. Az látszik, hogy a Momentum, illetve az LMP, legalábbis billeg ezen a határon. Nos tehát előfordulhat, hogy a Fidesz nem éri el a szavazattöbbséget, de mandátumban akár túl is lehet az 50 százalékon.

Ez a helyzet mennyiben módosítja az MSZP választási stratégiáját, mennyiben hat ki a kampányukra?

Más egy közös össz-ellenzéki kampány, mint a csak pártkampány. Ugyanakkor legalább a mozgósítás szintjén össz-ellenzéki együttműködésre számítok. Abban is megállapodásra törekszünk, hogy minden szavazókörben legyen legalább egy, de inkább kettő ellenzéki delegált, aki vigyáz arra, hogy ne történhessen választási csalás. Ami a politikánkat illeti: mi meghirdettük a Haza Szeretet Európa programunkat. Ez kifejezetten a szociális Európáról szól. Ez egy konkrét baloldali európai program. Ebben a munkavállalói jogoktól a közös döntések meghozataláig például az egészségügyben, az oktatásban, egészen széles a skála. Ez tehát nem csak arról szól, hogy mennyi pénzt lehet megszerezni az EU-tól, hanem arról is, hogy az uniós polgárok, köztük a magyarok jólétét hogyan lehet megteremteni az EU-ban.

Komolyan gondolja, hogy egy magyar választópolgár azzal foglalkozik, hogy milyen nagyívű uniós programot hirdet meg egy párt? Az a három kifejezés talán érthető is, amit meghirdettek, de, hogy ezek mögött milyen valódi program van, azzal ki foglalkozik? Arról nem is beszélve, hogy ezt a programot még a kis településekre is el kellene valahogy juttatni.

Ez valóban egy nagyon nehéz feladat. Azt mindenki látja, hogy milyen nyomasztó média túlsúlyban van a kormánypárt. Ráadásul az ő üzenetük nagyon egyszerű. Vannak a bevándorlás ellenesek és a bevándorlás pártiak. Miközben ez alapvetően nem igaz. Ezt a kérdést, ha már föltesszük, akkor úgy szól, hogy kik akarják megoldani ezt a gondot és kik akarják fenntartani ezt a hisztériát. Ez utóbbiak erre építenek egy gyűlölet-kampányt és szereznek belőle politikai tőkét. Mi, egyrészt személyesen, illetve a közösségi médiát felhasználva igyekszünk mindenhová eljutni és bemutatni a mi programunkat. Ugyanakkor igaza van, szerintem sem biztos, hogy egy magyar választó nagyon elgondolkodik, hogy mi és hogyan történhet az EU-ban. Ezért a mi programunk is nagyon is hat a magyar valóságra és erős hazai üzenetei is vannak. Lásd pl. a „Rabszolga törvény” elleni fellépést. Ugye pontosan ezzel a törvénnyel szolgáltatta ki a magyar kormány a nyugati tőkének a hazai munkaerőt. Ez ellen szól a szociális Európa programunk.

A szocialisták régi adósságukat törlesztik azzal, hogy a haza és szeretet kifejezéseket beemelték a kampányukba. Már csak az a kérdés, hogy mennyire lehet ez hiteles, ha egy választási kampányban bukkan fel előszőr erőteljesen?

Kezdjük azzal, hogy a nemzet fogalma nem kisajátítható.

Ennek ellenére ez a jobboldal részéről sikeresen megtörtént.

Valóban megtörtént. Az, hogy a baloldali és a liberális pártok ezt hagyták, nagy hiba volt.

Elnök úr! Mennyire hiteles az, amit ebben az ügyben most, egy választási kampányban tesznek?

Megfogalmaztuk mi ezt korábban is, de nem eléggé hangsúlyosan.

Mit remélnek ettől most?

Mi a hazaszeretet az együttműködésre, az együttműködésben is értjük. Nekünk, ha egy jobb jövőt akarunk ennek az országnak, muszáj együttműködnünk az uniós, de más országokkal is. Miközben kőkeményen kell képviselni Magyarország érdekeit is.

Szerintem sokakban felvetődik a kérdés, hogy a májusi választások után vajon megmaradnak-e ezek az értékek az MSZP politikájában, vagy lecserélik és jönnek helyettük új kifejezések?

Az nyilvánvaló, hogy ezt nem csak mondani kell, hanem konkrétan cselekedni kell érte, képviselni kell a hazát. Ez korábban sem volt másképpen, csak éppen nem fektettünk rá jelentős kommunikációs munkát. Azt kijelenthetem, hogy nem tűnik el májusban. Ez a politikánk sarkalatos része.

December kínált egy váratlan lehetőséget az ellenzéknek. Akkor, amikor a „rabszolga-törvényt” elfogadta a parlament. Egészen meghökkentően jól reagálta le az ellenzék mind a parlamentben, mind az utcán. Úgy tűnt, hogy ebből elemi erejű ellenzéki együttműködés lehet, ami megnyitja a lehetőségét a kormányváltásnak. Mára ez eltűnt. Nem sajnálja, hogy ezt a váratlan, de talán még történelminek is tűnő lehetőséget elmulasztották?

Ne felejtsük el, hogy abban a decemberi eseménysorozatban az MSZP végig kezdeményezően lépett föl. Mi kezdeményeztük, hogy tegyünk meg mindent a törvény elfogadása ellen. Éppen ezért foglaltuk el az elnöki pulpitust is. Innen indult az ellenzéki együttműködés és az ellenzéki egység, ami azért bizonyos kérdésekben még a mai napig meg is van. Ne felejtsük el, hogy januárban éppen én mondtam, hogy legyen egység az EU-s választásokon.

Nem lett.

…és legyen egység az önkormányzati választásokon, hogy végre egy az egy ellen induljunk. Nagyon sajnálom, hogy a többi párt ezt nem látta be. Azt azért komoly eredménynek tartom, hogy önkormányzati szinten nagyon sok településen már be is jelentették a közös polgármester-jelölteket. Bízom benne, hogy ez az egység kitart. Onnantól pedig együtt kell készülni 2022-re.

Azt belátják ma már, hogy alapvetően meg kellene változtatni az MSZP politizálását is?  Nyilvánvaló, hogy a Fidesz ellen egyedül egyik párt sem megy semmire. Az is látszik, hogy veszít ugyan a támogatóiból a Fidesz…legutóbb félmillió választó pártolt el a kormánypárttól, de ezzel együtt sem erősödtek az ellenzéki pártok.

Mi nyitottak vagyunk. De már az előző országgyűlési választások előtt is összefogást akartunk. Ezen nem akarunk változtatni.

Mondanivalón sem kell változtatni?

Az együttműködés nem zárja, hogy az ellenzék pártjainak saját mondanivalója, saját értékrendje legyen, amit képvisel. Itt van a Fidesz családokkal kapcsolatos intézkedéscsomagja. Pontosan látszik, hogy itt azokat segítik, akiknek egyébként is van mit a tejbe aprítania.

Persze, de éppen ők a társadalom véleményformálói. Ha ők támogatják a kormányt, akkor marad hatalomban a Fidesz.

Ettől még nekünk hangsúlyosan kell képviselni a leszakadókat. Ezért akarjuk megemelni a családi pótlékot, ezért követeljük a rugalmas munkaidőkeret meghatározását a munkába visszatérő édesanyák számára.

Még az sem ingatja meg a stratégiájuk helyességében, hogy éppen ez az a réteg, amelyik tömegével szintén a Fideszre szokott szavazni?

Ez tény, de attól még képviselni kell őket. Az a helyzet, hogy az egymással is vitatkozó ellenzék előállította az alternatíva nélküliséget. Nyilván, hogy változtatni kell a politikai stratégiánkon. nekünk kormányzóképességet kell mutatni.

Igaz, de ne feledjük külön biztosan, de talán még együtt sem kormányzóképesek.

A támogatottsági adatokból nem ez következik. Mi keressük azokat a pontokat, amiben együtt tudunk működni. Ilyen az oktatás, ahol kifejezetten az elitképzés felé ment el az a kormányzat, vagy az egészségügy, ahol egymás után történnek a tragédiák.

Nem gondolja, hogy túl kellene lépni a mai pártstruktúrákon és egy teljesen új formációt hozni létre, ami tényleg igazi kihívója lehetne a monolit Fidesznek? Amíg ezek a pártok lesznek, addig mindig felszínre törnek a párt, és vagy a személyes politikai ambíciók.

Ebben igaza van, de én nem a formáról, sokkal inkább a tartalomról beszélnék. Ha megtaláljuk a közös tartalmat, akkor elhárulnak az akadályok. Akkor rögtön azt is tudjuk, hogy mit kell tenni a sikeres választások másnapján. Akkor azt is tudjuk, hogyan állítsuk vissza a demokrácia tartalmát és akkor magától meglesz a forma is.