BALOLDALI ALTERNATÍVA

Nem szervezet, de, mint ajánlat már létezik. Gazdasági-szociális területen egy szinte teljesen kidolgozott alternatíva. Áprilisban egy konferenciát is tartottak Budapesten, és azóta járják az országot. Két éve működik egy 6 fős munkacsoport, és azt próbálják meghatározni, hogy Magyarország számára milyen lehetőségeket kínál a progresszív közgazdaságtan. Veres János volt szocialista pénzügyminiszterrel, a program egyik alkotójával Nagy Miklós beszélgetett.

Ez csupán egy elméleti anyag, amit felkínálnak, vagy ez egy program, amire lehet építeni egy választási szervezetet?

Elméleti és gyakorlati szakemberek vagyunk, akik ezt a baloldali alternatívát kidolgoztuk. Van közöttünk volt EU biztos, cégtulajdonosok, volt képviselők, miniszter…

Hogy jött létre ez a társaság?

Anno volt egy miniszteri tanácsadóm, aki nyugdíjazása után elméleti közgazdaságtannal kezdett foglalkozni. Ő keresett meg három éve, hogy érdemes lenne néhány igen izgalmas és érdekes gondolatnak alaposabban a mélyére ásni. Egy Nobel-díjas közgazdászra fókuszáltunk, aki a világban lezajló folyamatokat közgazdasági alapon is modellezte. Erre építve lehet bármely ország gazdaságpolitikáját megalapozni.

Tudósoknak, elméleti szakembereknek ez biztosan nagyon izgalmas lehet, de a hétköznapi embereket nem érdekli ilyen mélyen ez a tudomány. Az átlagembert az érdekli, hogy mennyit ér a pénze, hogyan tud belőle megélni, és, hogy holnap rosszabb, vagy jobb lesz-e a helyzete.

Valószínűleg ez igaz, de az áprilisi konferenciánkat igen szép számú érdeklődő fémjelezte.

Ez a konferencia változtatott valamit az anyagon?

Inkább csak hangsúlyosabbá tette például a nyugdíjasokkal foglalkozó részt, kiemelve, hogyan lehet a nyugdíjasok helyzetén javítani.

Mit mond ki ez az anyag? Nyilván van pár fontos tézise.

A mai modern közgazdaságtan azt mondja, hogy progresszív kapitalizmust és progresszív piacgazdaságot kell kialakítani. Ennek az alaptézise az, hogy mi, valamennyien jobban éljünk.

Ha jól sejtem, ez azért lehet baloldali alternatíva, mármint az önök anyaga, mert nem dobna oda bennünket a szabad versenynek, ami beláthatatlan következményekkel járhat bizonyos társadalmi rétegek számára.

Kifejezetten korlátozó a javaslat. Benne van az állam szerepének újraértelmezése. Angliában pont erre látunk példákat. Az állam is lehet jó gazda, ha azt jól megszervezik. Bizonyos közszolgáltatásokat érdemes társadalmi tulajdonban tartani, mert az a köz számára előnyös. Ezen közszolgáltatások bizonyos mértékét mindenki számára biztosítani kell. Ez az alapelv még azt is mondja, hogy a munkavállalóknak nagyobb mértékben kell részesülni a megtermelt javakból, mint a tőketulajdonosoknak. Egészen biztosan nem lesz fenntartható középtávon a mai 9 százalékos társasági adó.

Mit gondolnak az egykulcsos személyi jövedelemadóról?

Valószínűleg ez sem tartható, hiszen például ez okozza a társadalom borzalmas szétszakadását, ami az elmúlt 15 évben bekövetkezett. A mi kormányunk idején a kilenc és félszeresről hét és félszeresre változott a legalacsonyabb és a legnagyobb jövedelmek közötti különbség. Ez mára tizenegyszeres. Azaz a legjobban keresők átlaga 11-szerese a legalsó jövedelmi átlagnak. Ez nyilván nem maradhat így.

Anélkül, hogy mélyen belemennénk, azt megmondja, hogy ezt az anyagot valamilyen megrendelésre készítették, vagy inkább arról van szó, hogy letettek egy anyagot, és lehet ezen az alapon szerveződni?

Mi készítők valamilyen módon kötődünk az MSZP-hez. Úgy láttuk, hogy a mi pártunk gazdaságpolitikáját muszáj a helyzethez, az elmúlt válságokat is figyelembe véve alakítani. Ugyanakkor azt is igazolni akarjuk ezzel, hogy itt egyáltalán nem „ópártról” van szó. Ezzel a baloldal létjogosultságát is szeretnénk igazolni. Azt is gondoljuk, hogy ez az anyag lehet az alapja az egységes baloldal választási ajánlatának.

Szóval letesznek egy új és korszerű gazdaságpolitikai anyagot egy olyan párt asztalára, amelyik pártot már szinte nem is tudják mérni a közvélemény-kutatók. Jól sejtem azért, hogy ez nem is csak az MSZP számára készült?

Én, aki részt veszek az MSZP politizálásában, arra próbálom a pártomat rávenni, hogy egy baloldali együttműködés részeként, az „Egyesült Báloldalként” induljon el a választásokon.

Kivel gondolja az egyesülést?

Egy választási pártról beszélek, amely megőrzi a benne résztvevő szervezetek jogi önállóságát, de erre a választásra együttműködést ajánl más szervezeteknek. Az általam megrendelt kutatás igen komoly balodali lehetőségeket mutat.

Vagyis ez a kutatás nem volt hiábavaló, azaz ön szerint van alap arra, érdemes legyen létrehozni ezt a baloldali választási szervezetet?

Határozott igen a válaszom. Ilyen kutatást 6 éve végeztek utoljára Magyarországon. A mai közvélemény-kutatásokat ezres mintán és telefonon végzik. Ez egy hatezres mintán lezajlott kutatás. Személyes megkérdezéssel történt. Az volt az elvárás, hogy minimum kettőezer olyan személyt tudjanak részletesen feltérképezni, aki az elmúlt választások valamelyikén a baloldalra szavazott, vagy az első 7 kérdés alapján meghatározható a baloldali orientációja.

Hogy lehet egy olyan elvárást megfogalmazni egy kutatásnál, hogy legyen benne 2000 baloldalinak kimutatható résztvevő?

Azt kértem, hogy addig kérdezzenek, amíg nem lesz meg a 2000 baloldali. Ebben a kutatásban ehhez 6000 embert kellett megkérdezni. A megkérdezettek kiválasztása az ilyenkor megszokott standardokhoz igazodott.

Ez igen jó arány, hiszen 33 százalék.

Ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom április 9. és május 4. közötti adatfelvétel tanúsága szerint 25 százaléka bizonytalan a pártválasztásnál. Ha azokat nézzük, akik tudják, hogy melyik pártot választják, akkor 34% Tisza Párt, 31% Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk is 7-7 %, 4% Momentum, 3% MSZP, 3% Kutyapárt, 2-2 % LMP és Párbeszéd, 2-2 % Szocialisták-Demokraták és a Jobbik, Márki-Zay Péter pártja 1%. Most nézzük mi a helyzet a 2000-es mintán belül!

A 2000-es, aki valamikor szavazott baloldalra, vagy ma is baloldali pártot választ, nos, ma közöttük is 25%, aki bizonytalan a pártválasztásnál. A többiek között a Tisza Pártot 44%, 15% DK, 8% Momentum, 7% MSZP, Szocialisták-Demokraták 6%, 4% Mi Hazánk, 4% Párbeszéd, 3% LMP, 3% Kutya Párt, 2% Jobbik, Fidesz 2%.

Ez is csak bizonyítja, hogy nagyon összekeverednek a politikai vonzódások.

Ha a speciális kérdésekre adott válaszokat is megnéznénk, akkor látszik, hogy a kormánypropagandának még a baloldali emberekre is rendkívül erős hatása van.

Mit szűrnek le ebből a kutatásból?

Van egy 24 százalékos, pártot egyelőre még nem választó, de baloldali népesség, aki még akár baloldali pártot is választhat 2026-ban. A másik fontos tudás, hogy mellettük van egy olyan, kb. 15 százalékos választói kör, amelynek a választott pártja végül csak nem indul el a jövő évi országgyűlési választásokon. Szerintem ők minden további nélkül megszólíthatók. Erre mondom azt, hogy ma a magát baloldalinak meghatározó választói népességben van egy olyan, több mint 20 százalékos réteg, amely, ha megfelelő politikai ajánlatot kap, akár átpártolhat az új ajánlatot kínáló baloldali párthoz.

Ilyenkor esetleg nem jut eszébe az egykori SZDSZ, amely párt már rég nincs, miközben talán még ma is, minimum 15 százaléka az embereknek liberális értékeket vall? Vagyis, az egy dolog, hogy minek gondoljuk magunkat, és egy másik dolog, hogy melyik pártra szavazunk.

Csak azt mondtam, hogy van több, mint 20 százalék olyan egyébként aktív állampolgár, aki ajánlat esetén eldönti, hogy kit választ.

Most akkor oda lyukadunk ki, hogy van kikutatott alapja annak a bizonyos, megfelelő baloldali ajánlat létjogosultságának?

Igen. Feltették a következő kérdést: „Tegyük fel, hogy a Tisza Párt és a kormánypártok mellett összeáll egy egységes baloldali erő. Ön mennyire tartja valószínűnek, hogy egy ilyen egységes baloldali szövetségre szavazzon?”

Értékelhető eredmény jött ki?

Igen. 31% a baloldalra szavazna, további 29% valószínűleg szintén a baloldali szövetségre szavazna. Az is kiderült, hogy ebben a népességben, tehát az önmagukat baloldalinak vallók között 11% csak az elkötelezett Tisza szavazó. Nem tehetjük meg, hogy ezt a jelentős népességet ne szólítsuk meg. Feltettek még egy fontos kérdést a kutatók. „A politikai múlt előny, vagy hátrány?”

Ó, igen, hiszen a Tisza senki olyat nem tud elfogadni, akinek van politikai múltja.

Az volt a kérdés: ”Ön szerint inkább negatív, vagy pozitív dolog, ha egy politikusnak van politikai tapasztalata?”

A válaszadók 48 százaléka szerint ez inkább pozitív, 32 százalék szerint egyértelműen pozitív. A válaszadó baloldaliak szerint mindössze 1 százalék gondolja azt, hogy ez negatív. Tehát ez a választói kör úgy gondolja, hogy hasznos a politikai tapasztalat.

Ha tehát azt a gyakorlati kérdést teszem fel, hogy ezek alapján indulnak a választásokon, akkor igennel fog válaszolni? Ugyanakkor azon vajon nem kellene gondolkodni, hogy pont ezzel fogják megakadályozni a kormányváltást?

Egy politikai párt azért jön létre, hogy ajánlatot tegyen a választónak, aki eldönti, hogy szavaz-e erre az ajánlatra. Én soha nem mondtam azt, hogy ne válasszuk ki a legalkalmasabb egyéni képviselőjelöltet az ellenzéki térfélen.

Beleértve a Tisza Pártot is?

Természetesen. A magyar választási rendszer ezt amúgy „kiköveteli”.

Mind a ketten tudjuk, hogy Magyar Péter ezt nem fogja felajánlani. Ugyanakkor Ön is tudja, hogy egy hasonló már lezajlott. Annak a vége még nagyobb vereség lett.

Nem azért lett a választás eredménye az, ami lett, mert mi előválasztással választottunk jelölteket. Nézzünk vissza az utolsó 3 választásra, akkor azt találjuk, hogy sajnos csak kb. 30 olyan választókerület van, ahol az ellenzéknek számszerű többsége volt, ha ehhez még hozzávesszük, hogy volt további 18 olyan választókerület, ahol csak alig maradt el az ellenzékre adott szavazatok száma a kormánypártoktól, azaz egy jó ajánlattal talán megteremthető lenne az ellenzéki többség. Most csak annyit mondok, ha egy pártnak hibahatáron belüli előnye van, az egyáltalán nem jelenti, hogy biztosan nyer.

Jelenleg a Tisza vezet a kormánypártok előtt. Igaz ugyan, hogy nem ismerjük a párt várható jelöltjeit, ezért a jelöltek közül csak kevés hoz majd új szavazókat. Miután ők nem tesznek hozzá új szavazókat, ezért nagyon fontos lesz az, hogy velük szemben is nem induljon más ellenzéki jelölt.

Ilyen nem lesz, hiszen legalább egy párt biztos, hogy indulni fog még. A Mi Hazánk indul, valószínűleg a Jobbik is. Ezért nem tud megvalósulni az „egy, az egy ellen” feltétel.

Konkrétan mit szeretne Ön?

Magyarországnak semmiképpen nem áll érdekében az, hogy két, vagy három jobboldali párt képviselőiből álló országgyűlés jöjjön létre.

A Tisza Pártot egyértelműen jobboldali pártként definiálja?

Igen. Mert az EU-ban a Néppárt frakciójának a tagja. Budapesten nem támogatja az ellenzéki főpolgármestert. Az ország érdeke azt kívánja, hogy legyen képviseltetve másfajta politikai nézet is a parlamentben 2026-ban. Egyébként azok a pártok az ellenzékiek, akik 3 kérdésben egyetértenek. Az egyik, hogy rendszerváltás legyen. Ki kell mondani a NER lebontását. Nem tudom, de nem látom, hogy ebben a kérdésben elkötelezett lenne a Tisza. Világossá kell tenni, hogy Magyarországnak egy új, népszavazással megerősített alkotmányra van szüksége. A harmadik, hogy politikai és gazdasági elszámoltatásnak kell bekövetkezni. Ebben a minimumban meg kellene egyezni az ellenzéki térfélen.