Alaposan átrendezte a sportrendezvényeket is a koronavírus járvány. Számtalan esemény elmaradt, de vannak olyanok, amelyeket áthoztak erre az évre. Ilyen a nyírbátori ötletként elindult, a szakközépiskolák országos futsal bajnoksága, illetve annak döntője. Ha minden rendben ment volna, akkor az idei már az ötödik döntő torna lenne. De nem ment rendben. Ám a szervezők, talán éppen az utolsó pillanatot kihasználva, megszervezték és kifejezetten nagy sikerrel le is bonyolítják ezt a tornát. 12 csapat és komoly közönség, jó hangulat és magas színvonal, profi szervezés, sok gól. Na körülbelül ennyi kell ahhoz, hogy  az ember jól érezze magát egy eseményen.  Ezen a szinten egy sporteseménytől azt várjuk el, hogy a játékos, ha kell "meghaljon" a csapatáért. Nos, jelentem  a lelkesedéssel, a küzdeni akarással minden rendben.Amúgy elképesztő pillanatok, bődületes gólok, s nagy ovációk vannak. Meg persze győztesek és vesztesek. Egyik oldalon öröm és dagadó kebel, a másik oldalon a pillanatnyi világvége után, azért mégis ott van, hogy majd a következő meccsen... Na ez a szép ebben a sportban, nevezetesen, hogy a pillanatnyi rövidzárlat után után lehet nekimenni újra és újra. Tessék csak megőrizni ezt a szemléletet, lelkesedést. Ezen a szinten. Egyébként pedig egy olyan iskolában, ahol az igazgató (matematika-fizika szakos tanárnő) maga is nagy futball-rajongó, eleve illik jól szerepelni a saját csapatnak.  Ha jól sejtjük Kiss Zoltánné igazgatónőn ez nem fog múlni.