Már csaknem annyian dolgoznak a nyírbátori üzemekben, gyárakban, mint amennyi a város lakossága. Az ipari üzemek munkahelyeit sok esetben már külföldi vendégmunkásokkal töltik be, mert nincs elég munkavállaló a szűkebb térségben. 

A bejáró, vagy külföldről itt munkát vállaló dolgozók számának növekedése nyilvánvalóan egy új piacot hozott létre. Jól prosperáló vállalkozásnak látszik munkásszállókat létesíteni. A sűrűn lakott városi övezetekben két legális magán munkásszállás működik és van kettő másik, amelyet az önkormányzat üzemeltet.  A legális szálláshelyeken túl itt is megjelent a szürke, de inkább a feketegazdaság és több helyen, korábbi magánházakból, vagy üzlethelyiségekből is kialakítottak illegális munkásszállásokat. Ezeknél talán nem is engedély, sokkal inkább az embertelen körülmények számítanak a legnagyobb gondnak. Ráadásul a környéken élő helyiek is az első rácsodálkozás után, ma már nem feltételenül örülnek a dallamosan is sebes idegen beszédnek, a meglepő szokásoknak, és a tájjellegű konyha mindennapos illatának. Amúgy pedig mindenki számára az lenne a legjobb, ha minden dolgozó, legyen az bel, vagy külföldi illetőségű, normális és egészséges, na és persze engedélyes szálláson pihenje ki a napi munka utáni fáradtságát.  Az önkormányzat, helyi rendeleteivel úgy szabályozta a munkásszállások jövőbeni létesítését, hogy azt csak az ipari övezetek környezetében lehet majd létesíteni. Ugyanakkor az illetékes rendészeti szervezetektől elvárják, hogy a záros határidőn belül ellenőrizzék az összes szálláshelyet és a szabályok be nem tartása esetén a lehető leggyorsabban járjanak el.