BÁTORTRADE KFT

A „szagos napok” Nyírbátorban bizony, hogy nem Húsvétra, netán a tömjénfüstösebb és fahéjillatú Karácsonyra, hanem a sokkal prózaibb és annál bosszantóbb büdös levegőre utalnak, amit össznépileg utálnak. Jegyezzük meg, hogy jogosan dühösek az emberek. Más eszközük nem lévén, demonstráltak is. Tették ezt a város főterén, pedig éppen lett volna konkrétabb célpont is. Több is.

„Minden olyan felszólalás, minden olyan megmozdulás pozitívnak tekinthető, ami a szaghatás megszüntetésére irányul.” Ezzel a mondattal nyitni egy, a szagos napok egyik felelősének tartott cég tulajdonosától akár meglepőnek is számítana. De valójában nincs ebben semmi meglepő, hiszen a BÁTORTRADE KFT. tulajdonosa, Dr. Petis Mihály „beleállt” már ebbe az ügybe, vitába, csörtébe néhányszor. Ott volt 2018-ban a lakossági fórumon, amikor az indulatok egekben, a vérnyomás is csúcsot döntött, a viták is élesek voltak, a vagdalkozások meg sértők is. A lényeg, hogy a Hatóság embere elmondta, mit kényszeríthetnek ki a jogszabályok, felsorolta, hogy mit írhatnak elő és azokat mikor és hogyan ellenőrzik, és hogy annak következtében, hogy lesz tiszta a levegő. Dr. Petis Mihály – vele együtt ott volt még a másik célpont, a Tranzit csoport képviselője és a NYÍRSÉGVÍZ embere is, mint a harmadik „szagos” tevékenységet folytató cég – ezen a magas hőfokú fórumon kijelentette, hogy mindent megtesz azért, hogy a maga részéről elviselhető mértékűre csökkentse a szagos napok számát. Ha ezt nem sikerülne, akkor befejezi a tevékenységét-kijelentéssel jelezte, hogy milyen komoly az elhatározása. Ma, 2023 októberében még mindig arról beszélünk, hogy sok-sok nap örömét rontja el a városra telepedő büdös levegő. Vajon mennyiben lehet a felelősséget a BÁTORTRADE cégre tolni? Dr. Petis Mihály szerint tulajdonképpen a maguk részéről a vállalásokat és előírásokat 90 százalékban teljesítették. Megvalósították azokat a fejlesztéseket, bevezették azt a technológiát, amit számukra előírtak, s mára már csak a szarvasmarha istálló szagának korlátozása maradt, amit jövő év közepére szintén teljesítenek, mert megvásárolják és kiépítik azt a technológiát, ami ehhez szükséges.  Arra a kérdésre, hogy van-e erre valami garancia, hiszen ez újabb százmilliós tétel, csak annyit jegyzett meg a tulajdonos, hogy hiszen már eddig is bőven másfél milliárdon felüli az erre fordított összeg, ezt az utolsó százmilliót már nem érné meg kispórolni.

Ha ezeket a fejlesztéseket végrehajtotta, akkor hogy lehet, hogy ennek nem érződik az eredménye? A kérdés önkéntelenül is adódik, hiszen ez gyakran van a levegőben, de erre is van magyarázat. Amíg a lakossági aktivisták a BÁTORTRADE-t tartották célkeresztben, addig mintha megfeledkeztek volna a másik két, bizonyíthatóan felelősről. Talán meg kellene nézni jobban, hogy a TRANZIT csoportnál eddig milyen, a szaghatás megszüntetésére irányuló fejlesztéseket hajtottak végre, illetve talán a NYÍRSÉGVÍZ szennyvíztelepét sem ártana jobban a köztudatba hozni. Dr. Petis Mihály szerint a lehetséges szemellenzősség bizony még hosszabb távra tolta ki a jelentős javulás elérését.

A BÁTORTRADE tulajdonosa amúgy megjegyezte, hogy Tokai Tibort, lakossági aktivistát meghívta a céghez, hogy a helyszínen, a saját szemével, mi több az orrával ellenőrizhesse, hogy vajon tényleg ez a cég ma a legfontosabb célpont, aminek a pellengérre állítása a büdös napok megszüntetéséhez vezet.  Mint kiderült, ez a találkozó megtörtént, az aktivista a helyszínen vehetett saját orrúlag szagmintát, még csak trágyalé folyást sem talált, mint amit mutogatni szokott és Dr. Petis Mihály szerint Tokai Tibor ezt követően pozitívan nyilatkozott. Ugyanakkor a tulajdonos azt egyáltalán nem állítja, hogy a BÁTORTRADE-től egyáltalán nem jön szag, de alaposabban meg kellene azt vizsgálni, hogy az egyidőben levegőbe szabaduló büdös anyag hány helyről kerül a szabadba, mert azt be kell látni, hogy amikor olyanok a körülmények és a hőmérséklet, az egyszerre szabadítja a városra a bűzt több helyről is. Csak egyáltalán nem mindegy a mérték. Azt viszont kijelenti Dr. Petis Mihály, hogy ebben a legnagyobb változást (csökkenést) az ő cégénél bevezetett technológiai fejlesztések hozták, azaz ma ez a cég a legkevésbé tehető felelőssé a napi büdösért.

Azért persze itt is van még izgalmas kérdés. Mindenképpen beszélni kell a nagymennyiségű szervestrágyáról. Ennek a felhasználása hihetetlenül fontos lenne, mert a talaj tápanyag visszapótlására éppen hogy a szervestrágya a legmegfelelőbb. Ugyanakkor ma ott tartanak, hogy lemondanak a trágyázásról, mert a városhoz túl közel vannak ezek a termőtáblák és bizony a trágyaszórás időszaka alatt trágyaszag van, amit viszont a nyírbátoriak már nem igen akarnak tolerálni. „Nem tudjuk kiszórni, mert, ahová szórni kellene, az túl közel van, és nem merjük kiszórni.” Ezzel a mondattal is jelzi, hogy tudja, elfogyott az emberek türelme és erre csak ezt tudják lépni. Igaz persze, hogy a trágya ma csak halmozódik, amit még eladni sem igen mernek, mert azt meg a városon keresztül vinnék, s ilyen mennyiség mozgatása borítaná csak be ezt a kisvárost. Dilemma a javából, aminek a megoldása még odébb van. Az egyik következménye, hogy ezek után majd nem veszik át a TRANZIT-nál is tömegével keletkező trágyát sem.

Ami a biogáztermelés melléktermékét, a fermentet, pontosabban a fermentlevet illeti, annak a korábbi években alkalmazott felhasználása valóban szinte elviselhetetlen bűzzel járt. Azt a hihetetlenül bűzös anyagot vízágyúval szórták szét a földeken és ebben az időszakban tényleg az járt jól, aki elment a városból.  Ma már ez sincs, hiszen a mostani technológiával, az injektáló berendezés rögtön a talajfelszín alá juttatja be az anyagot. Dr. Petis Mihály szerint ez teljesen megszünteti a szaghatást és „az buta állítás, hogy a talajnak szaga van” kiszólással jelzi, hogy ez biológia s nem demagógia, azaz ezt a baktériumok elintézik.

„Nem lehet hazugságra építeni szakmaiságot!” kezdi egy erős felütéssel a szarvasmarha istállóval kapcsolatos szaghatás taglalását.  Arra a kérdésre, hogy itt mi a hazugság szintén erős a válasz. „A hazugság az, hogy kijön, lefotózza a csapadékvíz árkot és beállítják, hogy ez a hígtrágya.”  Miközben abból az istállóból nem tud máshová, csak a biogáz előállítóba menni a hígtrágya.  Ezt a hatóság is ellenőrzi, s a rendszer zárt, teszi hozzá Dr. Petis Mihály. Ráadásul ma már mikrobiológiailag korrekten kezelik ezt a hígtrágyát és ezzel gyakorlatilag minimálisra csökkentették az anyag szagát. Sőt nyáron akár dupla kezelőanyagot fognak használni, hogy a hőség se okozzon szagos meglepetést. Ami az istálló szagát illeti, azt pedig, mint a témában utolsó beruházást, egy olyan technológiával tompítják majd elviselhetővé, amit máshol már jó hatásfokkal alkalmaznak. Ennek nem lehet pénzügyi akadálya, mert „amikor már ennyit beletett valaki, akkor százmillióért nem fogja az egészet kockáztatni” félmondattal szögezi le a szándékot, elhatározást és a megvalósítást. Ez jövőre elkészül. Ezzel és a korábban már rendbe tett fehérje feldolgozóval – amire közel 1 milliárd forintot fordítottak és vákuumos megoldást alkalmaznak - a BÁTORTRADE a maga részéről mindent megtett, hogy a cég és a város békében élhessen egymással. Ugyanakkor azt egyértelműsíti, hogy teljesen steril, szagmentes helyzet nem lesz egy nagy mezőgazdasági cég környezetében, de az valóban jogos elvárás, hogy a cég pedig igenis tegyen meg mindent, hogy ez a szag minél kevésbé terhelje az itteniek mindennapjait. S végül az üzletember egyértelműsíti a szerepét ebben az ügyben: „Részese voltam az előidézésnek és részese vagyok a befejezésnek.”  

NM