SZENDE PÁLRA EMLÉKEZÜNK

Nyírbátorban született asszimilált zsidócsalád második gyermekeként 1879. február 7-én Dr. Szende Pál. Az pénzügyminiszterről, közgazdasági íróról, polgári radikális politikusról és munkásságáról emlékeztünk meg születésének 146. évfordulóján Dr. Veres Jánossal, aki szintén nyírbátori születésű, és szintén Magyarország korábbi pénzügyminisztere volt.

„A humanista ember hivatástudatát, a mély erkölcsiséget, ill. a határozottságot, céltudatosságot, rendkívüli akaraterőt és a bámulatos memóriát szerencsés ötvözetben örökölte szüleitől” – így ír Szabó Géza a „Szende Pál élete és munkássága” című 1986-ban kiadott könyvében. Dr. Szende Pál 1918 novemberétől 1919 márciusáig volt Magyarország pénzügyminisztere. Politikai munkásságán kívül nevét híres történelmi pamfletjei, tudományos és publicisztikai tevékenységei tették ismertté. 
A két nyírbátori születésű politikust nem csak az köti össze, hogy mindketten Magyarország pénzügyminiszterei voltak, hanem az is, hogy mindketten pénzügyi államtitkár kormányzati pozíciót is töltöttek be.

Veres János visszaidézte, hogy fiatal korában az akkor még Rózsa Ferenc utcán – ma Szentvér utcán) emléktáblán volt olvasható néhány adat Szende Pálról. Megemlítette, hogy Nyírbátor komolyan emlékezett meg Szende Pál születésének 100. évfordulójára, hiszen kiadvány is készült és konferenciát is szerveztek. Szende Pálról utcát is neveztek el a városban és az a bizonyos emléktábla, ami az egykori szülőház falán volt, már modern kivitelben, QR-kód keresési lehetőséggel a mostani Földhivatal épületén újra olvasható. Aki erre a táblára irányítja a telefonját, a QR-kód elviszi a város honlapjára, ahol az egykori pénzügyminiszter életéről olvashatnak többet. Például azt is, hogy a miniszter reformelképzeléseiből két terület is kiemelésre került, a vámkérdés koncepciója és az adópolitikája. Többször hangoztatta, hogy olyan adót fognak bevezetni, ami sem a magyar, sem a nemzetközi adótörténetben nem ismert. A pénzügy és a szociálpolitika összekapcsolását az egyszeri nagy vagyonadóra alapozta. A terv nem került le napirendről, de bevezetésre soha nem került. Szende az 1918-19-es Károlyi Kormányban, majd a Berinkey Kormányban volt pénzügyminiszter.

Ezek az elképzelések mit jelenthettek volna az akkori Magyarországnak?
Magyarországon ekkor már létezett a Vám- és Pénzügyőrség, mint intézményes testület, amit, szintén egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei születésű Lónyai Menyhért alapított. A vámkérdés akkor Európában egy nagyon fontos kérdés volt, egy pici aktualitását adja a dolognak ma is, hiszen az új amerikai elnök új vámokkal akarja megreformálni a világgazdaságot, a világkereskedelmet, tehát ez akkor is fontos ügy volt, s ebben Szende Pálnak elég újszerű gondolatai voltak, de kevés valósulhatott meg belőle. A másik, amikor össze akarta kötni a szociálpolitikát és az adózást, akkor az volt a javaslat magja, hogy egy jelentősebb értékű vagyonadót akart bevezetni, amelyből a szegényebbeket akarta segíteni. Sajnos nem sikerült megvalósítania. Sok ellenérdekelt fél van egy ilyen javaslat megvalósítása ellen, és ezek érdekérvényesítő képessége mindig nagyon erős volt. Az én időszakomban is felmerült a vagyonadó bevezetésének a gondolata.

Van-e Szende Pál tevékenységében, intézkedéseiben követendő példa, ami az Ön számára is szimpatikus?
Egy idézetet szeretnék elmondani ennek kapcsán, ami Szende Páltól való: „A demokrácia olyan, mint a levegő. Amíg van, senki nem veszi észre, senki sem becsüli, csak amikor kezd kifogyni, akkor tűnik ki, hogy nélküle nincs élet.” Ez számomra is tanúságos, bizonyos értelemben meghatározta az életemet is. Fontosnak tartottam, hogy demokratikus körülmények között kell kormányozni, demokratikus körülmények között kell élnünk. Ez a fajta gondolat Szende Pálra is jellemző volt, s az én tevékenységemre is, kormányzati szerepemre is az volt.

Szende Pálnak voltak-e olyan intézkedései, amivel Nyírbátor történelmét, fejlődését alakíthatta abban az időben, van-e ami ránk maradt?
Büszkék vagyunk rá, hogy abban az időben olyan előzmények után, amit ő is megélt, eljutott a pénzügyminiszterségig Nyírbátorból és nagyon fontos, hogy az a gondolkodás, amit ő is képviselt rendkívül progresszív, előremutató, nyugodtan mondhatom, hogy száz év után is megállja a helyét.

Az országnak olyan szegletében élünk, ahonnan nehezebb kitörni, neki is sikerült, Önnek is. Mi a titkuk?
Távol vagyunk a centrumoktól, ennek mindenfajta nehézsége és hátránya az életünk során érzékelhető, ugyanakkor a felzárkózás reménye, vágya, óhaja, akarata az itt van bennünk. Mi is akarunk annyit tudni, mint akik jobb körülmények közül indulva sokat tudnak. Tudjuk azt, hogy ezt még több munkával tudjuk elérni, ezért nem vagyunk restek sok órát tanulni, sokat dolgozni. Szerintem ezek mind-mind szükségesek ahhoz, hogy valaki előrébb jusson, elérjen többet a maga területén. Sok olyan szakmai siker birtokosa van, akik Nyírbátor környékéről indultak, de mindenkire jellemző, akiket én ismerek közülük, hogy tudatosult bennük: bizonyos hátrányokkal meg kell küzdeni, ezért többet akarnak a társadalomban, az életben, a világban elérni. Ha ezért kellően sokat tesz bárki már fiatal korától kezdve, akkor sokan vannak közülük, akik sikereket érnek el. Fontosnak tartom azt, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy, akik majd egy generációval később ott születnek, ahonnan mi indultunk, azoknak ez a hátrány kevesebb legyen.

Polyák Dézi