Színdarab születik a karantén idején is

A lenszirmosok online próbálják a Farkas és Piroskát

Sajátosan telnek a napok a kis színjátszók életében 2020 tavaszán, hiszen nemcsak az április elejére tervezett nyírbátori nemzetközi fesztiválról kellett lemondaniuk egyik napról a másikra, hanem az egyébként oly egyszerűnek tűnő együttlétek is kimaradnak az életükből már március közepe óta. Lehet-e ily módon összedolgozni és működhet-e az karanténban, ami alapvetően egy társas műfaj? Ezekre a kérdésekre Vona Éva adta meg a válaszokat a Bátor Televízió kulturális magazinjában.

• Erre az esetre is találtunk megoldást. Még a múlt évben egy nagy havazás alkalmával volt egy ilyen próbánk, amikor nem lehetett útnak indulni, csak azzal a különbséggel, hogy akkor együtt volt a csoport. Én akkor is otthonról, online módon kommunikáltam velük. Az volt a főpróba, és akkor, amikor a karantén bekövetkezett, könnyen tudtuk azt mondani, hogy nekünk ez nem kihívás, mi tartjuk tovább a próbáinkat és minden szerdán bejelentkezünk. Az igaz, hogy a technikai feltételek nem adottak ahhoz, hogy az egész csoport együtt legyen. Egyszerre hét ember tud bejelentkezni, ezért mindig kilép az, akinek majd csak a következő oldalon lesz jelenete. Tasnádi István átiratát, a Farkas és Piroskát próbáljuk. Az instrukció mindig ugyanaz a gyerekek felé, hogy arra törekedjenek, minden a hangban jelenjen meg, épp, mint egy hangjátékban. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, egyes csoportokban a gyerekek már elkezdték keresni a megfelelő hangeffekteket. Ugyanis ezekkel lesz az előadás olyan, mint egy rádióban hallgatható, fantasztikus hangjáték. Azt is tervezzük, hogy rögzítjük majd valamelyik próbát folyamatában, hogy megmaradjon nekünk a jövőre nézve ez az élmény. De azért abban bízom, hogy hamarosan bemutathatóvá válik ez a színdarab. A Farkas és Piroskát június elején, a tanév vége előtt szerettük volna bemutatni, amivel aztán később tájelőadásokra is fogunk menni. Ezt kijelenthetem, hogy útra kelünk a darabbal, hiszen ez az őszi időszakban biztosan megtörténik. A gyerekek nagyon ügyesek, jól dolgoznak és nagyon élvezetes a hangjuk. Úgy gondolom, hogy az életünkben ez a szakasz most – gyerekszemmel nézve - egy kis különlegesség, amire majd biztosan úgy fogunk visszaemlékezni, hogy... ilyen is volt. Már ügyelőt is kijelöltünk, aki, amikor kilép, beírja és hívja a következő művészt, művésznőt a közelgő jelenetbe. Épp úgy, mint a színházban az ügyelő teszi. Tehát működnek így is próbák, működik ez az elképzelés is – mondta a Lenszirom Színház vezetője.

• A másik igazán fontos szempont ebben a dologban, hogy célt mutatunk a gyerekeknek. És saját magunknak is látni kell, hogy merre haladunk, milyen cél felé. Talán éppen ebben a nehéz helyzetben döbbenünk rá emberi voltunkra, hogy mennyire fontos a munka az életünkben. Általában felüdülünk egy hétvégétől, egy hosszú hétvégétől, egy nyári szünidőtől, amikor töltekezünk. De arra is szükségünk van, hogy mindennap legyen meg az, amitől hasznosnak érzem magam, amiben estére olyan jólesően fáradok el, és amitől a nap végén azt tudom mondani, hogy ez, de jó volt – tette hozzá Vona Éva.

Az áprilisra tervezett fesztivált sem húzzák ki. A nemzetközi találkozó plusz rendezvényként fog megjelenni az őszi időszakban. Ezt a több napos programot mindenki várja. Mindenkinél ott van talonban az az előadás, amivel idén tavaszra készült, és amely még ősszel nyugodtan belefér a programba – tudtuk meg a színházvezetőtől.

Erdei-Nagy Ibolya