„Múlt nélkül nincs jövő” – Babits Mihály gondolatával kezdte ünnepi köszöntő beszédét Máté Antal, polgármester azon a visszaemlékező ünnepségen, amelyet a100 éve született Dr. Szalontai Barnabás emlékére szerveztek Nyírbátorban. Január 8-a már nem először adott alkalmat olyan eseményre a városban, ahol az Állami-díjas múzeumalapító-igazgató élete és munkássága kapcsán tekintettek vissza a múltba az őt méltatók.

Dr. Szalontai Barnabás, Nyírbátor város díszpolgára születésének100. évfordulóján a városháza dísztermében tartottak jubileumi emlékünnepséget 2019. január 8-án. A visszaemlékező ünnepségre megtelt a díszterem mindazokkal, akik ismerték, szerették a kedvelt pedagógust, néprajzost, múzeumigazgatót. Azokkal, akiknek az életét befolyásolta az, hogy a megyében másodikként Nyírbátorban is megnyitotta kapuit egy múzeum. Azokkal, akikhez eljutott az a színes életút, amelyet Dr. Szalontai Barnabás vallhatott magáénak, és az a csodálatos ötlethalmaz, amelynek egy része már sikeresen meg is valósult a város életében. Ezek az elképzelések merészek voltak, formabontóak, de nemlehetetlenek.

Máté Antal, polgármester beszédében elmondta:„2019-ben 740 éves város Nyírbátor. Ez komoly feladatokat ró az itt élőkre. Ez egyfajta felelősség, amit Szalontai Barnabás, aki aktív formálója volt a városnak. Számos életrajzi leírásból lehet tájékozódni az életét, tetteit illetően. A nevéhez elsőként a múzeumalapítást kötjük, ezt jegyezzük meg azonnal. Tudta, hogy az utókor számára is elérhetővé kell tenni a múltat, a város múltját, történelmét. Hatalmas örökséget hagyott ránk, a ma itt élőkre. Olyan örökséget, amely az ideérkezők számára is megmutatja e hely történelmét. A múzeum fontos helyszíne a városnak és ennek a vidéknek is. Ebben a városban mindig voltak és vannak olyanok, akik értik ezt az örökséget. Nemcsak értik, hanem védik és gyarapítják is azt. Barna bácsi egy álmodó volt. Az ő álmaiból mára már több dolog is megvalósulhatott. Ilyen például a várostörténeti sétány, amely az ő nevét viselő teret is érinti. És ma már lehet tudni, hogy az a sétány tovább fog épülni. Dr. Szalontai Barnabás munkájára a következő generációk is tisztelettel tekintenek, és vélhetően továbbviszik és becsülettel őrzik majd a jövőben is.”

Dr. Báthori Gábor, a Báthori István Múzeum igazgatója részletesen méltatta azt az életutat, amelynek sokadik, ám végső állomása volt Nyírbátor Dr. Szalontai Barnabás életében.

Részletek Dr. Báthori Gábor - „Múzeum születik a homokon” című ünnepi beszédéből:

                              -         2        -

Szalontai Barnabás a Bereg vármegyei Ilosva szülötte nemcsak képletesen, hanem valóságban is hosszú utat tett meg, míg munkásságának, életművének elismeréseképpen 1981-ben Nyírbátor Város díszpolgára címet megkapta.Szilágynagyfalu, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Debrecen, Pécs, Polgár után 1947 júliusában 28 évesen a Pécsi Jogtudomány Egyetemen szerzett abszolutóriummal, humán műveltségéből táplálkozó tenni vágyással és néhány éves közigazgatási gyakorlattal érkezett Nyírbátorba.Ettől kezdve 37 éven keresztül 1984-ben bekövetkezett haláláig hű maradt Nyírbátorhoz, amely nemcsak a lakhelye, hanem otthona is volt, ahol tanult, alkotott, egy művön, a múzeum ügyén dolgozott.A közéletiség és a közművelődés iránti vonzalma, érdeklődése és tettekben is lemérhető aktivitása már Nyírbátorba érkezése előtti években kialakult, meghatározta életútját.

– Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király születési helyét járva talán akkor indult el Szalontai Barnabás a sorsa útján, mely Nyírbátorba vezette. Fest, portrékat és csendéleteket ábrázoló akvarelljei és szénrajzai jelennek meg. Korábbi bőrintarziás technikája 1949-ben szabadalmat nyert. Nem véletlen, hogy a képzőművészeti szövetség felveszi tagjai közé. Ismét tanulni kezd, tanítói, rajztanári majd történelem tanári oklevelet szerez. Egy sikeres rajzkiállításáért kapott balatonfüredi üdüléséről hazafelé utazva a vonaton született meg benne a gondolat: Nyírbátorban múzeumot szervez. A művelődési ház két helyiségében 1955. május 1-jén megnyílt kiállítás e terv beteljesülését jelentette. A halk szavú, de a végletekig eltökélt fanatikusan makacs ember erőt és energiát kifejtve dolgozik az intézményért, a belőle elinduló szellemi energiát gerjesztő kulturális tevékenységekért. Célratörősége mindenüvé eljuttatta, ahol Nyírbátorért, a Báthori István Múzeumért valamit tehetett.

Szalontai Barnabás klasszikus példák folytatójaként kezdte el gyűjteni egyre szélesedő koncentrikus körökben a múlt emlékeit: törékeny edényeket, bútorokat, szerszámokat, fényképeket, történeti-régészeti tárgyakat és írásokat.Miközben hadakozva a gyéren csordogáló pénzekért, küzdve a mindig felbukkanó gáncsoskodókkal, az ellen drukkerekkel, makacsul harcolva a szaporodó, tekintélyt parancsoló számban összegyűlt tárgyak elhelyezésére az általa legméltóbb romos kolostor épület múzeumként való megmaradásáért. A gyarapodás számai önmagukban is imponálóak! 1961 végén a múzeum összesen 14.508 tárgyat őrzött, ez a szám 1968 őszén már meghaladta a 31.000 darabot.

Ahogy az aláhulló vízcseppek kivájják a sziklát, úgy hat év kemény munkája után, 1961. november 19-én nyithatta meg kapuját az egykori kolostor épület – részben a nagy ősök nevét viselő intézmény, a Báthori István Múzeum.

A jubileumi emlékünnepséget követően a résztvevők a várostörténeti sétányon át ellátogattak a múzeumba, megtekintették az emlékszobát és megkoszorúzták Dr. Szalontai Barnabás emléktábláját.

Kissné, Szalontai Judit 2019. január 8-án nem csak családtagjaival, hanem egy emlékező közösséggel látogatott ki a temetőbe édesapja születésének 100. évfordulóján. - Természetesen ez egy nagyon jó érzés. Azért is, mert nemcsak a múzeum dolgozói, és vezetője, nemcsak a város vezetői emlékeznek meg, hanem a város lakossága is. Azt tapasztaljuk nap, mint nap a különböző megszólalásokból, megszólításokból, a múzeumi bejegyzésekből, hogy igen sokan emlékeznek édesapámra.

Január 8-a nem a Báthori István Múzeum életében egy fontos dátum, hanem a múzeum alapítójával kapcsolatosan fontos, hiszen 100 évvel ezelőtt, 1919. január 8-án született Dr. Szalontai Barnabás. Utódja, Dr. Báthori Gábor a következőképpen beszél a múzeumi örökségről. – Ő a múzeum alapító-igazgatója, ez az etalon. És valóban, ha ő ezt nem csinálja meg, itt nincs múzeum, nincsenek múzeumi munkatársak, igazgatók, muzeológusok, és nincs az a fajta kulturális hagyatékőrzés, amelyet egy múzeumnak, mint alapfeladata el kell, hogy lásson. Ott élve a falak között még mindig érezhető az a jelenlét, amit Szalontai Barnabás aktív időszakában a múzeumban tett. Hiszen a tárgyak 99%-a még az ő idejéből származik. Ott van a szelleme. A múzeum 60. évfordulóján, az alapító halálát követően 29 évvel elkészült a rá emlékező emlékszoba. A múzeum dolgozói nem találkoztak - mint munkatársak - Szalontai Barnabással, de az ő munkáját, munkásságát folytatja a múzeum – mondta a Báthori István Múzeum jelenlegi igazgatója.